A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - I. rész. A magyarok bejöveteléig - I. fejezet. Őskor és római korszak
őskoi és római korszak. 27 erdők irtása következtében használhatóvá tett vidéket pedig neje tiszteletére annak nevéről „Valeria“-nak nevezte el.1 Valószínű azonban, hogy Galeriusnak gondját nemcsak egy tó vidékének ármentesítése képezte, hanem gondot fordított általában a pannoniai vízhálózat rendezésére, folyók szabályozására és főképpen a termékeny provinczia kellő és nagyon is szükséges csatornázására. Sőt Galeriust megelőzőleg már Probus (276—282) a Száva-Dráva-Duna közti Almus hegyen nemcsak szőllőket ültettetett katonáival, hanem ezen vidéken a mocsarakat is kiszáríttatta velők. S alighanem inkább ez volt oka halálának, mint az előbbeni. Mielőtt azonban annak megvitatásába fognánk, hogy ez a Pelso nevű tó melyik mai hazai tavunk, meghatározandó lesz előbb egész pontossággal az a provinczia, mely a „Valeria“ néven szerepelt a Pannonia gyűjtőnévvel nevezett országrészen s mely a Pelso tó partjain terült el. Pannóniának második provincziális felosztása alkalmával keletkezett a pr. Valeria, mely a Pannonia prímától keletre a Duna, Rába és Dráva vízközét foglalta el. Pannóniának a kormányzás könnyebbítése czéljából foganatosított első felosztása, provincziák szerinti elnevezése már korábbi keletű. Marcus Aurelius és Hadrianus felosztották Pannóniát két tartományra, két részre: felső és alsó Pannóniára (superior vel Ia et inferior v. IIa), melyek közt a képzelt határ körülbelül az a vonal, melyet a mai Győrtől (Arrabona) délnek a Rába (Arrabo) folyását követve és a Balatont érintve legnyugatibb csúcsánál a Dráva és Mura, illetve Száva és Verbász összefolyásáig húzunk.“ Pannonia superior vel Ia a képzelt határtól nyugatra: a Möns Cetius (Kahlenberg és ennek meghosszabbítása) a Duna és Száva közt feküdt s ettől keletre a Dunáig a P. inferior vel IIaPannonia Diocletianus s még inkább veje Galerius császár alatt már három néven szerepel, illetve a két provincziához hozzájárul egy harmadik. A Rába vidéknek Noricum és Cetius hegység felé eső része lesz Pannonia prima, a Duna, Balaton és Dráva vidék lesz Valeria, ettől délre a Száva vidékkel nagyobbított P. inferior pedig P. secunda. A Pannonia prima vagyis superior később consularis és a secunda vagyis inferior proconsularis elnevezéssel is szerepel kormányzóik minéműsége szerint, így lön Pannonia római provinczia Illyria és Dalmácziával együtt. Majd pedig Nagy 1 2 1 De Caesaribus, c. 40: „ . . . . agrum satis Reipublicae commodantem, caesis immanibus silvis, atque emisso in Danubium lacu Pelsone apud Pannonios secisset .... hujus gratia provinciam uxoris nomine Valeriam appellavit“. Úgy: Ammianus Marcellinus XIX. 11. 2 Az Aur. Victorral egy században élt Ptolemaeusnak a felosztásra vonatkozó feljegyzései egy XVI-ik századbeli latin fordításból idézve : Geographia Cl. Ptolemaei Alexandrini etc. A Josepho Moletio Mathematico, Venetiis 1562. IV0. Lib. II. pag. 51 : Pannoniae superioris situs. Cap. XV: Pannonia superior terminatur ab occasu monte Cetio et pro parte Caruanca. A meridie, parte Istriae ac Illiridis, iuxta lineam parallelam, quae a praefato fine occidentaliori per Albanum (Júliái alpok) montem exit, neque ad Bebios montes et limites inferioris Pannoniae, qui gradus habent 41° 30'—45° 20'. A septentrione verő iam dicto Norici termino et ea Danubii parte, quae est a Cetio monte usq. ; ad divertigium Nara- bonis fluuii (Rab FI. nunc — a Rába f.) cuius positio gradus habet 41°—47° 40'. Ab ortu verő solis, inferiori Pannonia, linea quae per praedictos transit fines — Pannonia inferior ettől keletre feküdt (Cap. XVI.) s legkeletibb pontja volt Taurunum (Zimony) a 451'—44° 30' alatt. Calmet abbé is oda nyilatkozik, hogy a kérdéses tó alsó Pannóniában feküdt. L. : Histoire universelle etc. par le R. P. Dorn Augustin Calmet abbé. Strassbourg. 1739,4 . V. Tome. Livre IX (230. 1.) „Depuis qu’il fut fait Cesar, il fit la guerre du côté du Danube et de l’Illyrie et il fut couper et défricher de grandes forêts et déficher un grand Lac dans la Pannonie inférieure ; ce qui lui donna l’occasion d’y former une nouvelle Province, à qui il donna le nom de Valerie, a cause de sa femme.“
