A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek
A Balaton környékének archaeologiája. 9 ugyan fehér márványból való és egy felnőtt alakot ábrázol, bal oldalán lábainál egy kis gyermekalakkal, mely könnyen kikerülhette Csicsvai figyelmét. A tábla (10. ábra) 42 cm. magas és 33 cm. széles. Fölül csonka és ezért nincsen meg a főalak feje. Azonkívül hiányos a jobb oldala. Alul meg a lábak hiányzanak. A tábla épen maradt bal szélén egy levelekkel borított pillér emelkedik. A főalak — úgy látom — egy álló nőt ábrázolt, a ki mellére tett jobb kezében egy almát tart. Testét egészen elfödi a ruha. Bal oldalán a függőlegesen lelógó néhány redő az alsó ruhát jelzi. Ehhez tartozik a széles ujj is jobb karja körül. A föléje vetett köpeny a másik oldalon térden alul ér, a honnan széles, vastag redőben felhúzódik a bal vállig, melyen át van vetve. Mint a főalak, a mellette álló kis gyermek is szembe néz és bal kezével egy poharat emel a magasba. Talán nem kell mondani, hogy egy síremlékhez való ábrázolással van dolgunk s a főalak egy elhunyt nő képmása akar lenni. A gyermekalak a halottnak szóló áldozatot mutat be. Csicsvai továbbá megjegyzi, hogy a bástyán belül levő térség mindenütt tele van kőépületek fundamentumaival s felöles négyzetalakú téglákkal és cserépzsindelyekkel. A pénzek, melyeket Csicsvai összegyűjtött, Antoninus Piustól Valentinianusig terjednek. Hogy Ságváron egy római castrum maradványai keresendők, még világosabban kitűnik Romer vázlatából, melyet jegyzőkönyvei egyikében (a 38. számúnak 183. ^ lapján) találunk (11. ábra). Le is 3; írta Romer s a leírása (a Nemzeti Múzeum kézirattárában a XVÍ. sz. csomagban) így szól : «Ámbár a castrum keletelve volt, mégsem lehet egészen szabályszerűnek mondani, mert észak- nyugati sarkánál a négyzettől eltérvén, itten tompa csúcsot képez. Alig fogunk sokat hibázni, ha azt állítjuk, hogy Ságvár helységnek északi fele a castrumban fekszik, úgy hogy a nyugattól keletnek irányzott Belszegi-utcza 10. ábra. Római domborkép Ságváron. 11. ábra. A ságvári castrum rajzvázlata RÓMER-től.
