A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek
10 O Balaton környékének a re hae o logi ája. a főutat tévé a castrumban is, míg az amazt derékszög alatt a castrum nyugati harmadában átszelő Alszegi-utcza a via quintanán vonul el. Míg a vár nyugati fele dombon áll, többi részei mocsaraktól voltak körülvéve és általuk meg is erősítve. A lépésekkel tett mérésnek eredménye a valót csak közelítőleges: A déli oldalon a belszegi házak udvarainak a végén, hol a lakók kiásott téglafalakat említettek, a hosszúság 152°-ot tett; innen keletre fordulva, a hajdani mocsár szélén 140°-ot mértünk, úgy hogy észak felé egy kerek torony nyomára akadtunk, melytől 10°- nyira Csizmazia József telkén az északkeleti saroktorony állott. Innen északnak indulva, a régi bástyát majdnem egész szélességében még látni lehet, ez pedig iy2 ölet tett. Nyugati irányban indulva 72 ölnyire majdnem egyenközűen halad a vonal a délivel, de itten egyszerre megtörve, 92 ölnyi hosszúságban halad az északnyugati saroktoronyig, melytől a keleti vonallal párhuzamosan a református és katholikus templom közt a déli sark felé tart.» Azt, hogy Ságváron egy római táborhely nyomai maradtak fenn, egyébként Fröhlich Róbert is megerősítette, mint ezt a CIF III 10896. számú felirathoz hozzáfűzött megjegyzésből látjuk. A hogy ma a dolog áll, meg kell jegyeznem, hogy a castrumot abban a szabályos és jellemző alakjában, a mint azt Romer vázlata mutatja, már csak részben ismerhettem fel. Keleten s részben északon és délen a római település nyomai csakugyan addig terjednek, a hol Romer a határokat meghúzta. Még mindig szembeszökő a romok kiterjedését jelző magaslat északkeleti lekerekített sarka az északkeletre fekvő utolsó házhely alatt, továbbá folytatólag északon a kertek alatti magas part, sőt az ennek tövében húzódó völgyület, melyről föltehető, hogy a castrum falát kísérő árok nyomát jelzi. De a Romer által látott kiugró bástyatornyoknak sehol semmi nyoma. Délen — úgy látom — már a református lelkész lakóháza mögött a kert elején van meg a szélső fal nyoma, úgy hogy a Belszegi- utcza egészen közel esett hozzá. Legkevésbbé konstatálható, hogy a castrum nyugatnak majdnem egészen a katholikus templomig terjedt volna, mint azt Romer rajza mutatja. A még felismerhető nyomok — az én észleleteim szerint — csak a református templomig nyúlnak s az odavaló emberek is azt állították, hogy azontúl falakra nem akadtak. A mennyire megállapíthattam, nyugaton Turján István- nak a Belszegi-utcza ÍOO. szám alatt fekvő háza előtt látszanak még egy erős fal nyomai. Ez a fal rézsut metszi a Belszegi-utczát s míg déli vége tovább Turján háza alatt folytatódik, észak felé a templomdombon át Antal jÁNOS-nak a Tobányi- és Iskola-utczák sarkán álló ház udvaráig nyúlik. Ehhez képest a castrum északi fala kelet felé a Belszegi-utczával szükségképpen szögben s nem párhuzamosan ment s az egésznek szabálytalan trapéz alakja volt. Szemmérték szerint legnagyobb hosszúsága nyugat-keleti irányban körülbelül 200 méter, észak-déli irányban pedig 250 méter lehetett. Ez a terület így is még mindig elég arra, hogy egy kisebb római tábor elférjen rajta. A szabálytalan négyszögalak sem okozna nehézséget. Mégis — úgy hiszem — csak egy rendszeres ásatás állapíthatná meg, hogy igazán castrummal van dolgunk. Ezen ásatásra annál inkább volna szükség, mivel a leletek nem olyanok, minőket egy táborhelyen találnunk kell. Nevezetesen nincs egyetlen katonabélyeggel ellátott tégladarabunk Ságvárról. Az igaz, hogy másféle téglabélyeget sem ismerünk onnan. Általában kevés és jelentéktelen régiség az, a mit Ságváron találtak. A Nemzeti Múzeumba mindössze néhány terrasigillata edénytöredék jutott, melyeknek
