A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
3. szakasz. A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban / Békefi Remig - 2. A Balaton környékének várai a középkorban
*4 honfoglaló magyar a szlávok várait itt találja. — .4 várak jelentősége a vármegyék megalakulásakor. — Várépítés a tatárjárás után. — Az 1290-, 1298-, 1445-, 1446-, 1453-, 1458-, 1464-, 1492-, 1536-, 1543-, 1547- és 1548-iki ország- gyűlés határozata a várak lerombolásáról. — A vár alkatrészei. [. Veszprém vármegye középkori várai a Balaton környékén : Apácza-Somlyó (Somlyó), Bátorkő, Esegvár (Segváír), Hölgykő, Oskő, Palota, Puszta-Palota, Segvár, Somlyó (Apácza-Somlyó), Váson vagy Vásonkö, Veszprém. II. Somogy vármegye középkori várai a Balaton környékén : Fejérkő, Fonyód, Kási, Komár, Lak, Somogyvár, Szenyér. III. Zala vármegye középkori várai a Balaton környékén : Békavár, Buzád- sziget, Csobáncé, Hegy esd, Kemend, Nagy-Pécsei, Pölöske, Rezi, Sümeg, Szent-Grót, Szent-György vár, Szigliget, Tátika, Tihany, Vászoly, Zalavár. A honfoglaló magyar mai hazánk területén már itt találta a szlávok építette föld- és fa-várakat.1 Ezek országos jelentőségre Szent István korában jutottak, midőn a vármegyék megalakultak. Ezeknek a középpontja egy-egy vár, vagy megerősített hely lett. Anonymus is több vár létezéséről és keletkezéséről beszél.1 2 3 A vármegyék honvédelmi fontosságát egész valójában a tatárjárás tárta fel. Mivel a barbár népek és a tatárok vadsága országomat — úgymond IV. Béla — majdnem egészen elpusztították, attól félek, hogy az ország végső veszedelemre jut s óhajtom, hogy a megmaradt nép, mely isteni rendelés szerint uralmam alatt áll, gondoskodásom révén épségben megmaradjon. Miért is országom báróinak tanácsára elrendeltem, hogy a koronám alá tartozó alkalmas helyeken mindenfelé erősségek és várak keletkezzenek, a hová a nép veszedelem idején menekülhessen. Ezen czél könnyebb elérése végett elrendeltem, hogy ha valamely magánembernek vagy magának a királynak birtokában megerősítésre alkalmas terület van, ezt vagy többeknek vagy valamely egyháznak kell adományozni, a kik azután itt majd várakat építhetnek/1 Megírta ezen felfogását a király IV. Orbán pápának is. Hiszen ez már 1263-ban igy írt Mária királynénak : Ez a király — IV. Béla — kegyesen megfigyelvén azon siralmas veszedelmeket, melyeket a tatárok irtózatos kegyetlensége okozott, gondosan 1 Pauler Gyula : A magyar nemzet története Szent Istvánig. 42. és 161. 1. 1 Anonymus „Gesta Hungarorum“ XL, XIII., XIV., XV., XVI., XVII., XVIII., XIX., XX, XXL, XXVIL, XXXI., XXXIL, XXXIII., XXXIV., XXXVIL, XL., XLIIL. XLIV., XLVL, XLVIL, XLVIII. XL1X., L., LI. és Lií. fej. 3 1260. (Wenzel II. 320—321).
