A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Bevezetés
XII A Balaton körn}, ékének archaeologiája. egy új népvándorláskori temető sírleleteivel gazdagítsa a Balatoni Múzeumot (34. 1.). A legszebb eredményt azonban az 1909. és 1910. években érte el, midőn Keszthely mellett az Új majorpusztán egy nagy római temetőt ásatott fel, a melyről addig nem volt tudomásunk. A mit ezen ásatásáról írt, az mindössze egy rövid értesítés az Archaeologiai Értesítő XXXII. (1912) évfolyamában (74. 1.). Hogy a Balatoni Múzeum az archaeologiai téren is megfeleljen a nevének, még 1899-ben Csák és Sági János körüljárták a Balatont, hogy lássák, hol találhatók régiségek és hogy, ha lehet, gyűjtsenek valamit. Ekkor Tihanyban mészbetétes edényeket szedtek össze, a melyekről azt találtam megjegyezni (166. 1.), hogy a kőkorból valóknak szokták ugyan tartani, de lehetnek későbbiek. Ez így nem áll, mert ellenkezőleg az az általános nézet, hogy a bronzkorból, annak is az utolsó phasisából származnak és csak legdjabfian datálják a kőkor végéről. Ezért a tárgymutató ezeket a mészbetétes edényeket mindenütt, a hol előfordultak, a bronzkor emlékei között regisztrálja. Későbben egy még távolabbi helyről, a Balatonkövesd mellett fekvő Kőkoporsódülőről egy római agyagkorsót és üvegpoharat kapott a Balatoni Múzeum (175. 1.); de azután a Balaton északi részén, különösen azóta, hogy a veszprémi múzeum létesült, nem volt mit keresnie. Abban a munkásságban, a melyet a Balatoni Múzeum kifejtett, jóidéig jelentékeny része volt Sági JÁNOsnak is, a ki azon kívül, a mit Csák ÁRPÁDdal együtt tett, az ethnographiai gyűjtés mellett, három helyen önállóan végzett archaeologiai kutatásokat. Keszthelyen 1906-ban átvizsgálta az Apátdomb helyén napfényre került őskori putrilakásokat és azokról pontos térrajzot készített (89. 1.). A telepet és annak gazdag leleteit egy hosszabb czikkben ismertette, mely az Archaeologiai Értesítő XXIX. (1909) évfolyamában jelent meg. Kékkúton 1902-ben római épületmaradványokat tárt fel (132. 1.), a leletek között volt két christusmonogrammos tégla (135. 1.), az őskereszténység első és egyetlen emlékei a Balaton vidékén. Arról is gondoskodott a Balatoni Múzeum, hogy azt a két sírkövet, melyek még Kékkúton voltak a templom bejáratánál, Keszthelyre szállítsák. Az egyiken (140. 1.) a stilizált levéldísz tulajdonképpen lótosvirág akar lenni. Egy harmadik sírkő már régen a Nemzeti Múzeumba került (136. 1.). Mind a hármat alul amphorák és nem hydria vagy kráter, a mint azt csak elnézésből írhattam (138. 140. 141. 11.), díszítik. — Es hogy a népvándorláskor is képviselve legyen, 1903-ban Mindszentkállán .Sági annak végső szakából származó sírokat ásott fel (145. 4). Veszprémben régebben Véghelyi Dezső történeti kutatásai mellett az archaeo- logiát is annyiban kultiválta, hogy a régiségeket figyelemmel kísérte és a mit csak lehetett, azt megszerezte magának. Ő vezetett el több római lelőhelyre és Szentkirályszabadja határában két helyen (183. 1.) is, a Szobahely nevű dűlőben és a Romkút nevű forrás fölötti magaslaton együtt kutattunk falak után. Gyűjteményéből a legérdekesebb darabot, egy kazetta bronzlemezeit Balatonlovas vidékéről ( 178. 1.) halála után megszerezte a Nemzeti Múzeum, több más lelet azonban, mint az őskori edények a veszprémi zsinagóga udvaráról (187. 1.), a papvásári szőllőhegyről (198. 1.), Mámapusztáról (199. 1.), Papkesziről (200. 1.), továbbá a Sáripusztáról származó római sírkő (201. 1.) és egy bronzszobrocska (202. 1.) talán ma is családja birtokában vannak. Addig, míg megalakult a veszprémvármegyei múzeum, Laczkó Dezsó a régiségeket, melyeket nagyrészt tanítványai révén kapott, a veszprémi főgymnasium természetrajzi gyűjteményében helyezte el és akkor ezeket készséggel rendelkezésemre bocsátotta. Még ott láttam a következő őskori leleteket: a Kőkoporsódülőről (175.1.), Jutásról
