A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

3. szakasz. A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban / Békefi Remig - 1. A Balaton környékének egyházai a középkorban - 3. Szerzetes egyházak

202

A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban.

nem lehet egész biztosan megállapítani, hogy a hajók hosszában eredetileg hét pár pillér futott. Ezek egyszerű négyszögletűek voltak, mert a pilléreken nem boltozat hanem lapos mennyezet nyugodott mind a három hajóban. Ezért a templom külső fala aránylag elég vékony — másfél méter széles. A mennyire az eddig feltárt falakból következtetni lehet, a templom nyugati felén, az északi és déli sarkon egy-egy torony állott.

A templom nyugati homlokzatánál az eddigi ásatások révén még nem tűnt elő kapubejárat. A déli oldalon a kapu a negyedik és ötödik pillér között esett. A monostor a bazilika északi oldalán húzódott el. Volt tehát bejárat ezen az oldalon

73. ábra. A somogyi Szent-Egyed apátság romjai a legújabb ásatások után.

is, vagyis a monostorból a templomba, a mint ezt az ásatások után készült alaprajz is igazolja. (74. ábra.)

A falak szerkezeténél megkülönböztetjük a magot, vagyis a fal belsejét és a külső burkolatot. Amaz hasonlít a hal tüskés gerinczéhez. Vagyis a kőlapok jobbra és balra dűlő sorai követik egymást : közöttük a ragasztékot forró mészszel készült habarcs alkotja. Az apsisban már Gerecze „búzakalászos falrakást“ is talált.1 A fal külső burkolata a faragott homokkő és a tégla váltakozó soraiból kerül ki.

A főhajó apsisa az első pillérpárig körülbelül egy méterrel magasabban áll. mint a mellékhajók. A fölvezető lépcsők nyomai még láthatók. Itt állott bizonyára

1 Gerecze Péter : A somogyvári Szent-Egyed (Aegidius) monostor templommaradványai. (Arch. Közi. XX. köt. 139. 1.)