A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
3. szakasz. A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban / Békefi Remig - 1. A Balaton környékének egyházai a középkorban - 3. Szerzetes egyházak
A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. 203 a főoltár. Altemplom a somogyi bazilikában nem volt. A fő- és déli mellékhajóban az ásatás sírokra vezetett. Ezek tartalmát azonban már régen kiszedték és elhur- czolták. A hajók padlózatát négyszögű kőlapok alkották. A Szent László korában épült templomon idővel több átalakítás történt. Az alapformán lényegben nem változtattak ugyan, de a részletekben több változás esett, Ilyen számba megy az a fal, mely a déli mellékhajó bejáratától nyugatra indul ki és dél-északi irányban a templomon keresztül húzódik az északi mellékhajó faláig. Miért és mikor húzták később ezt a falat, biztos feleletet nem tudunk adni. Nem az eredeti építkezés alkalmával kerültek a templomba azok a falak sem, melyek a déli mellékhajó negyedik pillérét a déli fallal és az imént említett keresztfallal kötik össze. Nem lehetetlen, hogy a déli kapunál így keletkezett négyszög fölé valami kisebb tornyot emeltek. A déli és északi kapuba beépített románkori részletek és a kapubéllet hengertagjainak és homorú részeinek bevakolása szintén későbbi átalakításra vallanak. A templom mennyezetét is később boltozattal cserélték föl. Ekkor természetesen a pilléreket is meg kellett erősíteni. Mikor 1899 aug. 29-én Somogy - várott a helyszínén megjelentem, tudományos vizsgálódásaimnak közepette a kiásott romok sorában nyolczszögű pillér-részeket, egy nyolczszögű pillérlábnak három oldalát és egy ötszögű falpillér részleteit pillantottam meg. Ez mind már azon korból való, midőn a hajókat beboltozták. A bazilika északi oldalán épült monostor falaiból az eddigi ásatások még keveset hoztak felszínre, s így a monostor alaprajza ma még nem állapítható meg. De annyi bizonyos, hogy a téglafalakon kívül, a monostor északi oldalánál hatalmas négyszögű faragott kövek is kerültek elő. Biztosra vehetjük tehát már ezért is, hogy a templomon kívül a monostor is monumentális épület volt. A XI. század végén épült somogyi Szent-Egyed egyháznak és monostornak több érdekes részlete megmaradt. Ezek részint még a helyszínén, részint meg Somogyvár ura, néhai Széchenyi Imre gróf családja somogyvári kastélyában vannak. Ezek közül a művészettörténeti szempontból legbecsesebbeket e helyütt megismertetem. 74. ábra. A somogyi Szent-Egyed apátság egyházának alaprajza.
