A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
1. szakasz. Ős- és ókori nyomok Veszprém körül / Rhé Gyula - Római emlékek - 1. A Pogánytelki római lelet
(Js- és ókori nyomok Veszprém körül. 23 rott oldalú s reczézett szélű, nehány belső részén erőteljesen mázas töredék pedig, a pannoniai mázas edény nyomát őrzi. A fentebb ismertetett két kemenczétől kelet felé nehány lépésre a dolomitba vájt egy nagyobb, s egy kisebb veremszerű mélyedés volt, a melyeknek egyike égetéshez előkészített tetőcseréppel volt megtöltve. Az összeroskadt anyag a vermet szinültig megtöltötte, a felső részén nehány lapos kődarab és égetett tetőcserép volt, oly hatást keltve, mintha sebbel-lobbal letakargatták volna. A homokkal kevert égetetlen vörös agyagcserepekből nehány töredéket lehetett kifejteni. Az alsó és kisebb veremben levő anyag teljesen szétmállott s kérdés, hogy csupán a munkához szükséges anyag vagy égetésre váró kész munka is volt-e benne. A telepen erődítést hiába keresünk; mindössze laza föld és kőtörmelék-töltés vonul végig a keleti oldalon, a mely az emelkedés felé a talajjal egy színvonalban van, míg a lejtő felé, a források irányában hirtelen leesik. Valami töltést sejtet itt a IV. számú épület előtt elhaladó csatorna is, a melyre, ha az esővíz lefolyásának útját mesterséges akadály el nem zárja, az amúgy is lejtős domboldalon szükség nem lett volna. Szilárd kőfalnak maradékát azonban még töredékében sem lehetett benne találni (19. sz. ábra). A fent előadottak alapján, a főbb tanulságokat a következőkben foglalhatjuk össze : A «Pogánytelek-» helyén egy az ókorban lakott telep volt, a melyből a római élet kétségtelen bizonyítékai kerültek felszínre. Jellegére terjedelménél fogva egyes c a s t e 11 u m-tól vagy villától eltér, de erődítés hiányában castrum sem lehetett, hanem a római provincziális fogalmak szerinti nagyobb község, melyben a hivatalos helyiségeket és egy-két tekintélyesebb vagy vagyonosabb polgár magánházát kőből építették, míg a szokásában és nyelvében is romanizálódott őslakosság, ha meg is tartotta előbbi faépületeit, a viszonyok változásával változott igényeihez és 18. ábra. Pogánytelki égetőkemencze hosszmetszete. a — lángnyílások; b — falba mélyedő tüzelő nyílások; T — talaj.
