A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

1. szakasz. Ős- és ókori nyomok Veszprém körül / Rhé Gyula - Római emlékek - 2. A Balácza-pusztai lelet

24

Ős- és ókori nyomok Veszprém körül.

fogalmaihoz mérten, a faépületet a kővel kombinálja, vagy legalább is a római tüzhelylyel, fűtőberendezéssel, s a padlózat betonozásával, egy átmeneti épületformát használ. A fa bősége a legszilárdabb építkezésre valló kőépületek felépítésére is nagy hatással volt; lépten-nyomon látjuk az elkorhadt vagy eltüzelt padló, küszöbfa vagy alapgerenda helyét.

19. ábra. A Pogánytelki telep keresztmetszete.

A római élet rögtöni megszűnésére a kis körkemenczében hagyott edények, a nagy kemenczék mellett maradt kidolgozott anyag, melyet cseréptöredékkel, kőlapokkal sebbel-lobbal takarhattak be, nyújt némileg felvilágosítást, míg az együtt talált 103 érem a pusztulás megközelítő idejét határozza meg.

Az egykori telep külső alakját, valamint az abban folyt római, vagy legalább s elrómaiasodott élet képét, ha maga e telep a parttól távol esik is, a Balaton vidékén dívott római provinciális élet képéül is tekinthetjük.

2. A Balácza-pusztaí lelet.

A második fixpont Veszprémtől délnyugatra, Balácza-puszta és Faész község között, ez utóbbitól egy kilométerre, részben községi, részben pedig káptalani területen fekszik.

Az 1904. évi őszi szántáskor a vízér feletti egyik mérsékelt emelkedésű halmon, az eke kemény alapot súrolt, a mit a munkások feltakarva, egy hosszúkás négyszögű betonrétegre akadtak, a mely alatt csatornát, úgy látszik légfűtési vezetéket, ennek egyik végében pedig egy helyiség alapfalait találták. E helyiségen belül az egykori falfestmények nehány jól konzervált darabját is felszedték s a veszprémi múzeumnak beszolgáltatták. A további rongálásnak elejét veendő, a múzeum vezetőségének tanácsára a keresgélést beszüntették, a felügyelet melletti tervszerű ásatást a legközelebbi időre tartva fenn. Több holdnyi területen cseréptöredékek és falak nyomai mutatkoznak s így a felszínre került adatok egy római telep helyére utalnak. (Lásd a színes táblát.)

Az eddig felszedett töredékek a római ízlésű falfestés tipikus maradványai. A legnagyobb töredéken az indiavörös háttér előtt erkélyszerű díszes emelvény áll, mely előtt egy oszlopfej s ezen ágaskodó ló előrésze látszik. E rajzteret fehérrel szegélyezett kék és zöld szalagcsíkok, egy másik siennasárga mezőtől választják el. Egy másik kisebb töredéken ugyancsak indiavörös alapból egy ugró tigris emelkedik ki ; az ugrás irányában levélidomú pajzs látszik s e mögött elmosódott mez-