A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek

184

A Balaton környékének ardia eo ló (fiája.

mely az épület legjobban kivehető részéről készült. Az épület mindenesetre nagyobb kiterjedésű volt és mint a typi- kus saroktornyok is bizonyítják, csak egy villa rustica lehetett, melyhez melléképületek tartoztak. A falak átlagos vastagsága 45 cm., építésmódjuk a közönséges opus incertum, melyhez kisebb- nagyobb terméskődarabokat és kavicscsal kevert habarcsot használtak. A többnyire kisebb darabokban előforduló téglák között itt sem akadt bélyeges.

Mikor egy más alkalommal itt jártam s a környéket jobban szemügyre vehettem, a domb alatt, a romkúti forrástól keletre, a földből magasan kiálló falmaradványok előtt találtam magamat. Természetesen csakis ezektől kaphatta az ott fakadó forrás a Rotnkút nevet. Nyilván ezek a romok azok, melyeket már Pococke a XVIII. században látott s művében (III 350. 1.) megemlített. Egy kettős fal az, a mit a rontalak keresztben a patak útjába, nyilván duzzasztó gát gyanánt, építettek. Az északi vége le van rombolva, mintha a viz rombolta volna le, a mely most erre kanyarodva csörgedez.

218. ábra. Római épület része Romkút fölött. Lépték : 1 : 400.

219. ábra. Római kőgát Romkútnál.