A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek
A Balaton környékének archaeologiája. 149 Casgellia Exorata, kit a felirat első helyen említ, 16 éves korában halt meg és az állítmány a régebbi feliratokra annyira jellemző: h(ic) s(ita) e[st). Következik Titus K{assius) Florenti)ius, a kinek neve után még két betű látszik, de csak félig, mivel éppen ezeken megy keresztül a törés. Ez a Florentinus még életében állította a követ, de ott van a neve után an{norum) és egy kis hézag, hogy abba halála után bevéssék, hány évet élt. Találtak ezenfelül Hegyi Lajos háza táján egy második római kőemléket is, mely 1901-ben Lóczy Lajos közbenjárására a Nemzeti Múzeumba került. Ez a szobormű (187. ábra) egy talapzaton álló, egész kerekségével a hátlapból kiemelkedő ifjút ábrázol, a csípők magasságáig, meztelenül, a bal lábra támaszkodva, úgy hogy a jobb kissé előlép. Magassága 38 cm. Anyaga homokkő. Monoszló határában, Monoszlótól északra Sebestyén Gábor köveskállai földbirtokos a szőlejében, mint Dr. Sebestyén Gyula barátomtól, Gábor bátyjától hallottam,egy római sírt talált, mely vörös kőlapokból volt kirakva s benne, a porladt földben egy csontváz feküdt. Volt azonban ott még több sir is. Zánkán, mint Romer egy helyen (Jk. I 27. 1.) feljegyezte, volt egy földvár, egy másik feljegyzése (Jk. III 33. 1.) szerint pedig halmok vannak ott, de hogy hol, azt közelebbről nem tudtam megállapítani. Zánkán is azonban, mint sok más helyen, a templom dombos helyén épült, hol csontvázakat, tégladarabokat találtak, jeléül annak, hogy a dombot legalább részben, mindenesetre római törmelék alkotja. A templommal szemközt Szabó Józsefnek szomszédos telkén is előkerültek mindkét fajta tetőtéglák (tegula és imbrex'). Még egészen szembetűnők a római falmaradványok Zánkától félórai távolságban, a Ságpuszta mellett fekvő elhagyott temetőben. «A majoron alul keletre — írja Fényes Magyarország ismertetése I (1866) 363. lapján — látszik valami elpusztult mesterséges munkájú épület omladékokkal s a köznép azt tartja, hogy Béla király itt tartózkodott egy darabig, a tatárfutáskor.» Nyilván Pelargus sem gondolt másra, mint ezen romokra, midőn a Műemlékek Orsz. Bizottságához 1872-ben intézett jelentésében (89. sz alatt) azt írta, hogy azt a 187. ábra. Római kőszobor Balatonhenyéről.
