A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek
150 A Balaton környékének archaeologiája. három oszlopot, a melyek a zánkai felemás református és evangélikus templomban láthatók, állítólag egy balatonparti földüregben találták, «mely római fürdőhelynek ismertetett fel». Ezek az oszlopok minden bizonynyal már nagyon régóta ott vannak a zánkai templomban ; kettó' a szószéket tartja s ezek (188. ábra) teljes oszlopok, 1-05 méter magasak, de nagyon kérdéses, hogy összetartoznak-e a fejek, törzsek és lábak ? A két láb határozottan római eredetű. Különben nem is lábak, hanem lefelé fordított oszlopfők, egészen olyanok, mint a kékkúti ásatásokból kikerült capitell. (Lásd 133. 1.) A tetejöket most kissé elfödi a padozat s a csigák, melyek a sarkokat díszítő levelek között kiemelkednek, nem egészen látszanak. A magasságuk körülbelül 21 cm. A törzsek és oszlopfők római eredete azonban kétséges s én is románkoriaknak tartom, mint Békefi, a ki épp ezért ezt a két oszlopot már leírta «A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban » czímű munkájában (185. 1. és 71. ábra). A harmadik oszlop, mely a szószék karfáját alkotja, csak a törzsből áll s az sem lehet római. LiPP-nek (Arch. Értesítő 1885. évf. 233.1.) is volt tudomása a zánkai hypocaustumról s szerette volna megvizsgálni. Utoljára Récsey-nél (Bala- tonvidéki régészeti kutatásaim 14. 1.) olvassuk, hogy «Zánkához közel Ságh pusztán, az elpusztult községi temetőben, a r. káth. templom romjainak tőszomszédságában egy római kerek épület alapjait» találta. Tényleg ezen temető sövényén kívül délre a föld hepe-hupás s még szembetűnik a négyszög, melynek a földtől eltakart, de kiemelkedő egyik oldala nyugaton 38 m. hosszú, s a másik, a déli is körülbelül ugyanannyi lehetett. Leg- kevésbbé látszik a keleti sánczvonal. Ezen négyszögön belül pedig ma is szabadon állanak ki a falak (189. ábra): a sövényhez legközelebb egy i1/i m. magasságú egyenes fal s mögötte egy félkörű apsis, tőle keletre pedig egy kisebb s hátrább egy nagyobb körfal (190. ábra), a melynek 3V2 m. átmérője van. A falak átlag 50 cm. vastagok; mészkőből opus incertu?n módjára készültek, de csak elvétve találunk egy-egy téglát beépítve. Azt hiszem, hogyha ezt a helyet felásnák, még az egész épület alaprajza napfényre kerülne. És bizonyára nem hiányzanék a hypocaustum sem, de így is az apsis, a körfalak a mellett szólnak, hogy egy olyan házépülettel lehet dolgunk, melynek fürdőhelyiségei voltak. 188. ábra. Kőoszlopok a zánkai templomban.
