A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek
A Balaton környékének archaeologiája. 127 A Diskamajorral szemben, a Szentgyörgy lábánál Csendes József tapolczai lakos szőlejében 1889 őszén földforgatás alkalmával római sírok kerültek napfényre, melyekről Récsey Balatonvidéki régészeti kutatásaim 22. lapján tesz említést. Récsey a helyszínén felírás és díszítés nélküli kőlapokat látott, továbbá kördíszszel ellátott óriási római téglákat, melyeket magával vitt, míg a sírok mellékletei, egy bronz lándzsavég stb., a székesfej érvári főgymnasium múzeumába jutottak. A mikor én ott jártam, már csak egy mészkőlapokból összeállított sir egyes darabjait láthattam. Ugyancsak Récsey említi folytatólag, hogy a tőszomszédságban, vidékének őskora» czímű dolgozatában a 9—16. lapokon leírta s 4 táblán csoportosítva közölte a legtöbb darab rajzát. Mint Darnay elmondja, a temetőtől észak nyugatra egy emelkedettebb területen, melynek folytatása a hegyláb, a szőllőmun- kások talaj forgatásnál 40—50 cm. mélységben egy agyagedényre bukkantak, mely színig volt megtöltve bronztárgyakkal. Az edény, mely félméter magas lehetett, darabokra tört, anyaga szemcsés agyag, füstön való szárogatás következtében fénytelen fekete színt mutatott, de át volt vonva egy világosabb sárgásbarna agyagréteggel. A lelet amolyan összeszedett gyűjteménye a legkülönbözőbb bronzeszközöknek, ékszereknek, fegyvereknek, szerszámoknak, edényeknek, melyek között igen sok a csonka darab. Mást nem hihetünk, mint hogy az, a ki ezt a sokféle tárgyat összegyűjtötte, beolvasztásra szánta, a mi annál valószínűbb, mert bronzrögök is kerültek a többi tárgyak közé. Vannak tokos és szárnyas vésők, sarlók, lándzsavégek, tőrpengék, fibulák spirális korongokkal, trébelt bronzlemezdarabok, stb. Ez utóbbiakból egész sorozat van. A legérdekesebb egy tálacska papirvékonyságra trébelt lemezből. A két füle aklákkal van odaerősítve. A díszítés vésett vonalakból áll. 167. ábra. Diana bronzszobrocskája a badacsonyi hegyről. a Szentgyörgyhegy oldalán néhány év előtt a véletlen egész urnával Gordianus-féle érmeket hozott napfényre, melyeknek javát Csigó Pál főszolgabíró a Nemzeti Múzeumnak küldötte be. Továbbá Darnay-íóI tudjuk, hogy a Szentgyörgy lábánál földmunkálatok alkalmával előkerült egy ekevas, melyet ő megszerzett s az Arch. Értesítő XXIV (1904) 196. lapján leírt, mindjárt a rajzát is közölve. Hossza 37 cm. s az alakja bizony olyan, hogy római kori lehet. Gyulakesziben a r. káth. temető helyén, mint RÉcsEY-nél (Balatonvidéki régészeti kutatásaim 20. 1.) olvassuk, 1885-ben, a mikor Csigó Pál földbirtokos kápolnát építtetett családi sírboltja fölé, egy kerek épület alapfalára bukkantak, továbbá egy «lerozsdásodott vaskardnak bronzmarkolatát, bronzgombostűt és több kisebb bronztárgyat találtak,
