A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek
128 A Balaton környékének archaeologiája. melyek kereskedőkézre jutottak». De a ki a temetőt megnézi, látja, hogy majdnem az egész, minden esetre nem nagy terület, melyet a temető elfoglal, hepe-hupás, mintha már feltúrták volna és helyenként észreveszi a gyep daczára a régi falak egyes kiálló nyomait. Azt is meg lehet állapítani, hogy ezek egy nagyjában négyszögű épülethez (168. ábra) tartoztak, melynek nyugati, déli és keleti oldalán a sáncz vonala mutatja, hogy ott megy a fal. Különben délen magából a falból is látható egy darab, éppen úgy északon, a hol nincs meg a sáncz. Ezen négyszögnek kelet—nyugoti irányban hossza 74 lépés, a szélessége észak—déli irányban körülbelül 60 lépés lehet. Ez volna az épület külső kerülete, mert ezen belül van egy kisebb négyszög, melynek méretei keletről nyugatra 31 lépés, északról délre 21 lépés. Ennek a négy oldalát szintén sánczok jelzik, sőt nyugaton, északon és keleten kilátszanak a falak nyomai. A falak mészkőből épültek opiis incertum módjára és kétségkívül római eredetűek, a mit az is bizonyít, hogy egy helyen római tégladarabot találtam. Nem oly bizonyos azonban, hogy miféle épülettel van dolgunk. Lehetne castellumra gondolni, mert a formája négyszögű, de az nem lehetett. Alighanem egy négyszögű kőfallal bekerített villaépület volt. A Csobánczhegy őskori régiségeiről két feljegyzést találunk Romer jegyzőkönyveiben. Az egyik (I 15.1.) egy urnaleletről szól. A fölfelé fordított fazékban csontokat, hamut s egy tőrpengét találtak, a mely utóbbi három fejelőszeggel volt ellátva a csontmarkolat megerősítésére. A másik adat szerint (I 12. 1.) Keszeg János a vártöben, a templom- romnál kőfejtés alkalmával bronzdárdára és bronzspirálisokra akadt. Tál János, ki Keszeg házát örökölte, elmondta nekem, hogy még számos bronzkupak és spirális volt a padlásán, de a mikor a ház leégett, elvesztek. Az újabb időben, mint Darnay az Arch. Értesítő XVI (1896) 427. lapján és «Sümegh és vidékének őskora» 84. lapján írja, a Csobáncshegy lábánál Balogh István gazda földjén forgatásnál urnasírokra bukkantak, de Darnay csak egy ép urnát tudott a hozzátartozó tálalakú fedővel együtt megkapni. Benne a csontokkal 168. ábra. Római épületnyomok Gyulakesziben (1 : 1500).
