A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek
126 A Balaton környékének archaeologiája. A keszthelyi Balatoni Múzeum újabban több örlőkövet szerzett innen, a badacsonyi hegyről. Régebbi lelet, melyről Csák Árpád azt mondja, hogy a Badacsonyról való, az a bronzszobrocska (167. ábra), mely Diana istennőt ábrázolja s Csák gyűjteményével együtt került a Balatoni Múzeumba. Magassága 10 cm. Dianára vall a hajviselet, a rövid, térdig érő dupla chiton, a rövidszárú csizmák. A jobb kar, mely előrenyult, csonka. A Badacsony lejtőin római falmaradványokra tudtommal nem akadtak. De előfordultak római sírok. így egész római téglákat, melyek nyilván egy vagy több sírból származtak, 1898-ban Okolicsányi Dénes szőlejében, mely a legmagasabbak egyike, közvetlenül a Kisfaludyforrásnál találtak. Ezek nagysága 40X45 cm., vastagsága 8—10 cm között váltakozik. Bélyeges azonban egy sem lehetett, legalább azok között, melyeket Okolicsányi a Nemzeti Múzeumnak beküldött (Rég. Napló 1/1899.),nincsen. Régebben Hetyey ezredes, mint tőle hallottam, sírokat és téglákat talált, mikor szőlejéhez a földet for- gattatta. Villája előtt egy négyszögű kőduczon szürke homokkőből faragott római kerek oszlopláb áll. Már egészen lenn a hegy tövében, Eszterházy herczeg pinczeépülete alatt a Balaton mentén fekszik az ú. n. Paprét, hol Costenz Vilmos bérlő, midőn 1895-ben mint útmester az arra menő árkot készíttette, alapfalakra akadt. Hogy római épületnek kellett ott állani, azt a lépten-nyomon található tégladarabok is bizonyítják. Badacsonytomaj helység határában, a kisörsi úttól délre, az ú n. maróthi rétdomb tulajdonképpen egy római épület romjaiból és törmelékéből halmozódott fel. A 20 [j] m. kiterjedésű halom felülete fehér a vakolattól s fél hold területen találhatni római tégladarabokat. A dombnak kisörsi oldalán félméternyire kiálló, 5 m. hosszú falat láttam, mely bazaltkövekből gondosan készült opus incertum. Régebben állítólag «asztalnagyságú» téglákat találtak e helyen, sőt azt is hallottam, hogy Paur Iván egykoron ott ása- tott volna. 16í*. ábra. Janus kőszobi'a Badacsonyszőllőhegyről. Nemesgulácson, mint ott értesültem, a jegyzői lak pajtája helyéit a hatvanas években téglasírokra akadtak. Ugyanott két faragott mészkövet láttam, melyek megmunkálása római kézre vall. Kisapátiból egy nagy bronzlelet ismeretes, mely száznál több darabból áll. A leletet Keszler Gyula tapolczai polgár iskolai tanító mentette meg s juttatta ÜARNAY-nak, a ki aztán először az Arch. Értesítő XVII (1897) 116 — 127. lapjain, másodszor «Sümegh és
