A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek
A Balaton környékének archaeologiája. 125 függő kosárkája. Rajzaik Darnay idézett dolgozatában a 179. lapon (6. 7) s még egyszer, de más rajzok HAMPEL-nél Altertümer des frühen Mittelalters II 699. lapján. Ebben a sírban volt még három gyöngyszem. A másik sírból csak egy bronzgyűrű és egy hosszúkás lekerekített végű szíjvég került elő, melynek rossz ezüstből. való fedőlapja trébelt, többnyire háromszögű díszítményekkel van ellátva. Ennek rajzát csak Hampel közli u. o. a 700 lapon. A Badacsonyszőllőhegy környékének legszebb leleteit Pados jÁNOS-nak köszönhetjük; állítólag tördemiczi szőlejéből származnak a Nemzeti Múzeumba jutott következő tárgyak (Rég. Napló 16/1891), ú. m. : egy rézbalta, egy peremes bronzvéső, egy tokos bronzvéső s egy lándzsavég bronzból, melyek mind az őskor emlékei közé tartoznak; továbbá a római korból Abundantia ritka szép bronzszobrocskája. Az utóbbit leírta Récsey s képét is közölte az Arch. Értesítő XIV (1894) 108. és 109. lapjain. A Balatoni Múzeumba Mild Lajos nemes- tördemiczi kertjéből egy őskori urna (165. ábra) került. Magassága 14 cm., egy füle volt, az is letört, felülete szürke színű és sima, csupán a nyaka alatt van több párhuzamosan menő egyenes vonal bekarczolva. Darnay K.ÁLMÁN-nak is van több olyan régisége, melyeket állítólag a Ba da eső ny szőllöh egy rö l kapott s többnyire szőllőforgatásnál találtak. Őskoriak : egy bronzhorogra fűzött két aranyékszer : ezek egymáshoz hasonló, gyűrűszerű karikák, melyeknek végei vastagodva háromszoros kígyószerű csavarodást mutatnak. A leletet Darnay az Arch. Értesítő XXV (1905) 96. lapján ismertette, a hol minden darab rajzban is be van mutatva. Horváth Miklós szőlejének tájékáról egy 22 cm. hosszú nyeles bronztőr és egy szárnyas bronzvéső, mely 19 cm. hosszú s a szárnyak hátán gerezdes díszítést mutat. Közelebbről nem ismert helyről egy karimás bronzvéső, melynek felületét igen szép világoszöld patina fedi. Hossza 18 cm. De ezeket csak éppen fölemlíti Darnay az Arch. Értesítő imént idézett helyén. Latene-koriak lehetnek: a tördemiczi oldalról, a hegy tövéből egy 35 cm. hosszú és elég keskeny lándzsavéső vasból s egy 32 cm. hosszú kőfejtő vasrúd, melynek szélei az egyik felén fel vannak hajtva. Ez utóbbi lehet azonban római is. Római emlékek: két ekekés (cso- roszlya), természetesen vasból, az egyik 50 cm. hosszú, a másik 38 cm. s a rövi- debbnek élesre vert késrésze kevésbbé hajlik előre, mint a nagyobbá. Rajzaikat Darnay az Arch. Értesítő XXIV (1904) 197. lapján közölte. A Badacsonynak nyugati Lábdi nevű oldaláról, hol szőllőforgatásnál találták, származik az a római köszobor is, mely hermaalakban a dupla arczú Janus istent ábrázolja. Magassága a talpával együtt 30 cm. A kőszobor be lévén falazva Darnay- nál Sümegen, az egyik felén, melyet láthattam s lefotografálhattam (166. ábra), nagyon laposra, ügyetlenül van kifaragva az arcz, de a munka durvasága menthető, mert helyben készítették. Az anyaga ugyanis szürke homokkő, a minőt a közelben találhattak. 165. ábra. Őskori urna Nemestördemiczről.
