A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geofizikai függelék 1-3. szakasz (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Réthly Antal: Földrengések a Balaton környékén
28 Földrengések a, Balaton környékén. riban, — erős dörgésszerű moraj hallatszott a földből egy lökéssel, mely pár szempillanatig tartott." (HERTELENDY ISTVÁN.) 3 0 12. Veszprém: „F. hó 14.-én hajnali 4 óra tájt földrenges rázta meg Veszprém talaját. A lökések déli irányból jöttek s csak pár mp.-ig tartottak, erejük oly csekély volt, hogy csak a könnyebben álló bútorokat és edényeket mozgatták meg, távoli szélzúgáshoz hasonló zaj kíséretében." 3 0 13. Almádi: „A jelzett időben én nem voltam Almádiban, így személyes impressziómról nem számolhatok be. Ipam útján több almádi lakost és halászt megkérdeztettem, de felvilágosítást a kérdéses természeti tüneményről adni nem tudtak, egyet kivéve, aki 14.-én hajnali 2 óra után egy gyenge lökést érzett, az irányt azonban meghatározni nem tudja. A Balaton a kérdéses időben nagyon hullámzott, bár nagy szél (állítólag) nem volt." (DR. CSERESZNYÉSI J. Veszprém.) 3 0 14. Veszprém: „Ugyancsak aznap reggel itt 3 óra tájban Veszprémben CSENKEY törv. elnök érzett egy lökést, irányát azonban meghatározni ő sem tudja. Rögtön reggel említette, bár sokan kétkedve fogadták, de mivel a lapokból csak harmadnap értesülhetett volna, mindenféle szuggeszczio, azt hiszem, ki van zárva." (LÓCZY L.) 3 0 15. Tihany: „Magam távol voltam, de utána tudakolva Írhatom, hogy itt a kolostorban az urak a földrengést nem vették észre. De a helybeli orvos úr igen jól észlelte s így nyilatkozik: 14.-én hajnalban 1/ 24-kor délkeletről északnyugat felé haladt a földrengés, kisebb égdörgésszerű morajjal és egyszeri hullámzással." (NEUMAYER GELLÉRT.) 2 9 A földrengésről nemleges jelentések a következő helyekről állanak rendelkezésre: Ifenese, Keszthely, Siófok, Szántód és Világospuszta (Lepsény mellett). 3 0 A magyarországi földrengések eddigi feldolgozása körül csak egy esetben — 1908 februárius 19. — a lajtamelléki hegyekben kipattant földrengés alkalmával jelentkezett olyan élesen és határozottan a földrengés tovaterjedését meggátló elvetődési sík, mint a balatonmelléki földrengésnél. 3 1 A földrengés eredőhelye a Bakony délkeleti lejtőjén volt és főtörési vonala SW—NE irányban vonul és így tehát ismét alkotó része az Alföldet északnyugaton határoló vetődési vonalrendszernek. A rengési terület a Bakony délkeleti és keleti lejtőire terjeszkedett ki. Határa délnyugaton Alsódörgicse, északnyugaton Nagyhidegkút és északon Veszprém, délkeleten a Balaton árkával együtt haladó törésvonal határolja. Ezen helyezkedik el fíalatonudvari, Aszófö, Balatonfüred, Ar ács, Csopak és Almádi. Érdekes, hogy Tihanyban is érezhető volt a földrengés és a jelentést tevő megemlíti, hogy hasonló tünemény már az előző évben (1895) is volt, a mikor egy hatalmas sziklát döntött a Balatonba. Ez bizonynyal nem volt endogén természetű mozgás, hanem az elmállás okozta omlás hozta létre. Tihanyban fenn a kolostorban a földrengést nem észlelték, lenn a községben azonban igen. A földrengés epiczentrumául Nagyhidegkút környéke tehető fel. A Bakonyból bővebb adatok már nem állanak rendelkezésre,
