A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája, Geofizikai függelék 1-3. szakasz (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Réthly Antal: Földrengések a Balaton környékén
653 Földrengések a, Balaton környékén. de valószínű, hogy Tótvázsony- és Nagyvázsonyi) an már oly gyenge volt a tünemény, hogy az emberi érezhetőség határán állott. A balatonmelléki földrengés a szerkezeti rengések típusos esete, hosszanti kiterjedése a főtörési vonalat követi, délnek a Balatonon már mitsem éreztek. Az adatokból a következő szeizmotektonikai vonalak adódtak: Veszprém—Almádi, Nagyhidegkút—Balatonfüred és Balatonkisszőllős — Tihany között, melyek mindannyian NW —SE irányúak. A tárgyalt földrengésnek említett szerkezeti jellege már annak idején LÓCZY LAJOS 3 1 prof. úr által is megállapíttatott és a lajtamelléki földrengéssel való analógiája tényleg feltűnő. 1899 jún. 14. „Földrengés Somogy megyében. Június 14.-én délben 12 órakor Nemesvid. Nemesviden földrengést éreztünk ; én ugyancsak pár másodperczig tartó, meglehetős erős földalatti dübörgést észleltem (az idő derült, napos, meleg, zivataros felhők nélkül), de tőlünk északra 5 km. távolságra fekvő Csákány községben N —S irányban hullámzó mozgást éreztek, úgy hogy az ingaórák megálltak, rengést is tapasztaltak; sőt az északkeletnek 7 km.-nyire fekvő Szécseny-pusztán is." (SZMODICS PÁL.) 3 2 Nemesvid az újabb időkben ismételten földrengés szinhelye volt. Jellemző, hogy az egyik esetben (4889. IV. 3.) a tőle délnyugatra fekvő Vrászló községben, a második alkalommal (1895. IV. 14.) a nyugatra fekvő Simonyi községben, míg jelen esetben az északra lévő Csákányban volt gyengébb földrengés. Vrászló—Nemesvid és Csákány egy vonalon fekszenek SSW—NNE irányban, a mely irány azonban nem egyezik az itteni törésvonalakkal. 1899 aug. 6. „Kaposvárról írják, hogy ott ma reggel hét óra huszonöt perczkor Kaposvár. néhány másodperczig tartó erős földrengést éreztek. A lökéseket tompa moraj kísérte. A földrengés kezdőpontja, úgy látszik, Kaposvár környéke, a honnan délnyugoti irányban terjedt el." 3 3 A rengési terület teljesen ismeretlen, mert a „Földrengési Bizottság"-hoz semmiféle pozitivus hír erről a földrengésről sem érkezett. Egyike azon aránylag sok somogyvármegyei földrengésnek, a midőn csak 1 - 2 helyen figyeltetetett meg a szeizmikus tünemény. 1901 fehl*. 16. 1. Bakony szentlászló. D. u. 5 órakor 2 vertikális lökés 1 — 1 mp.-nyi Gicz. időközzel. Tartam 4 mp. és moraj előzte. V°. 2 5 2. Csesznek. D. u. 5 órakor 3 mp.-ig tartó reszkető mozgás. 111°. 3. Fenyőfő. D. u. 5 óra körül rázkódtatás délkelet felől, á melyet moraj megelőzött. A fenyőfői erdő magasabban fekvő részén az erdőőrök mit sem éreztek. V°. Előrengés. 4. Gicz, D. u. 3 óra 15 perczkor puffanás kísérte rezgés. 111°.. „ D. u. 5 óra 17 perczkor erős lökés hullámzó, délfelőli mozgással. A földrengés 5 mp.-ig tartott, moraj nem előzte, de óriási dübörgés kísérte. A mágnespatkón levő záróvas nem esett
