Sziklay János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 5. rész: A Balaton bibliografiája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1904)

I. Önálló ismertető művek

34 A Balaton bibliográfiája. A 199. 1. A tölgygyei és bükkel borított Bakonyerdő lábánál fekszik a Balatontó, mely 132,000 hektárt foglal el, azonban mélysége csekély. RECLUS E.: Géographie universelle. Paris. A Balaton ismertetése a III kötetben. (Ausztria-Magyarország részében.) RIEGEL CHRISTOPH: Bilder-Geographie (nach dem jetzigen Staat eingerichtete, neuvermehrte). Nürnberg, bey Christoph Riegels seel. Wittib, 1773. (4-f-704 1. Képekkel és térképekkel.) 480. 1. Kanischa és Stuhl-Weissenburg (hung. Székes Fejér Wár) között fekszik a Balaton-tó vagy Plattensee, mely közel 8 mérföld hosszú, némely helyen 2, másutt 5 mérföld széles. Köröskörül szép szőllőkkel van beültetve s benne hódok és vidrák tanyáznak. RIBÁRY FERENCZ : A magyar királyság földirata. Pest, 1873. Eggenberger-féle akad. könyvkereskedés. (148 1.) Második kiadás 1874. A Balaton a 68. lapon. Mélységét Tihanynál 200 lábra (!) teszi. A második kiadásban ezt leszállítja «100 lábnál többre». RICHTER WILHELM : Wanderungen in Ungarn und unter seinen Bewohnern. Berlin, G. Reimer, 1844. (XII -f 436 1.). A Balatont a 78—80. lapon írja le. A mint az ember Somogy és Baranya megyékhez közeledik, érzi, hogy közeledik az Adriai tengerhez, mert sűrűbb a tölgy és a bükk. «Es ha Magyarországon a paradicsomot akarnám keresni, ez csak az igéző Balaton vagy Plattensee mellett lehetne, melynek széles vízsíkján majdnem mindig a derült ég tükrözik, s mely virágzó falvak, barátságos szó'llőhegyek, vidám lomberdők képét veti vissza.» A Balaton területét 18—20 Q mf.-re becsüli. Szélessége Foknál 2 mérföld, Tihanynál 1200 láb. Nagy mélységről nem lehet szó róla, legfölebb 30—40 láb. A dagály és apály bizonyos tüneteit mutatja. Vizének jó és friss ízét és színét a források útján beömlő szénsavnak tulajdonítják. Füredet azért emeli ki, mert a hideg északi szelek ellen védve van. Leírja Füredet és méltatja gyógyhatásait. Szomorúnak mondja, hogy szépítésére oly keveset tesznek és a természet bájait nem segítik művészettel. Azután Tihanyt és történetét, majd a Balaton halászatát ismerteti. RÖMER FLÓRIS : A Bakony. Budapest, 1860. (216 1.). A Bakonyhoz számítja már ő is a balatonmenti hegyeket (5 - 6. 1.). A Balaton mellett néhány helység archaeologiai leletét ismerteti a 182—190. lapon. Dörgicsénél elragadónak látja a Balatonra való tekintetet. Itt egy kis templom romja. Ezután Tihanyt látogatja meg. Füreden régi római fürdő fűtőkészlete. Paloznakon római maradványok. A felső-örsi régi prépostsági román templom; római téglák. A sz.-király-szabadjai templom kora nem vihető föl az első királyokig. ROON ALBRECHT: Grundzüge der Erd-, Völker-und Staatenkunde. Berlin, 1838. Duncker und Humblot. 3 rész. A 2. rész, Physische Geographie 622. lapján szól a Balatonról. A Bakony déli lábánál fekszik, erdőkoszorúzta dombok közt a Platten-See szép tükre, egy hosszan elterülő medencze, mely mélysége, vizének frissesége, valamint tájképi jellege által lényegesen különbözik a Fertőtől. Nagyobb mocsaras helyek csak déli partján találhatók. SÁGI JÁNOS: Keszthely. Keszthely, 1902. Képekkel. SÁGI JÁNOS: A Balaton Írásban és képben. Keszthely, 1903. Képekkel. Turisztikai és fürdői kalauz a Balatonvidék összes jelentékenyebb helyeire nézve.