Sziklay János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 5. rész: A Balaton bibliografiája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1904)
I. Önálló ismertető művek
35 SÁRINGER JÁNOS : A Balaton vizének hőmérsékleti viszonyai. (A Balaton-bizottság kiadványa.) SEIZ JOH. CHRIST , dr.: Geographisch-statistisches Handwörterbuch. Pest, 1829. Otto Wigand. 3 kötet. A Balaton (I. 1 cöt. 85. 1.) Magyarország legnagyobb tava. Fekvése. Hossza 10 mf., szélessége 2 mf., felülete 24 1 mf- Legnagyobb mélysége Tihanynál 10 öl. A Zala folyó és 31 patak torkol bele; a Sárvíz összeköti a Dunával. Halai közt híres a fogas, mely csak úri asztalokon fordul elő. Gazdag táplálékot kap a hal a molluszkákból. A nádasokban pelikán. Füred ismertetése az I. k. 366. lapon. Ezenkívül Keszthely, Tapolcza, Tihany. SERVAIN GEORGES: Histoire malacologique du lac Balaton. Paris, Paul Klinshsieck, 1887. A Balatonban 131 csiga- és kagylófajt ír le, melyek közt 45 új fajt talált. Az új fajtákat Hazay, Daday, Weiss ismertetik. SCHACHT, THEODOR: Lehrbuch der Geographie, alter u. neuer Zeit. Mainz, 1851. E. G. Kunze. 5. kiadás. A Dunavölgy magyarországi szakaszának ismertetésében a 219. lapon kitérőleg említi, hogy Székesfejérvártól DNy. a Plattensee 23 Új mf. területű tükörrel. SCHAMS, FRANZ: Ungarns Weinbau in seinem ganzen Umfange. Pest, 1832. Ottó Wigand. 2. k. (XII 4- 185 +XIII + 292 1.). Az első kötet bevezetésében, a 6. lapon ismerteti röviden a Balatont Magyarország vízrajzában. A Balaton melletti szőllőkulturának külön fejezetet szán (II. 154 —171. 1.). A szöllővidék táj rajza után, melyet meglepő szépnek fest, ismerteti Balaton-Füredet, mint fürdőhelyet. A Badacsony vidéke azonban jóval szebb s a balatonvidéki borok közt is az első hely a badacsonyit illeti. Ismerteti a borvidék talaját, felsorolja és jellemzi szőllőkultura szempontjából az összes jelentősebb bortermő helyeket, a szőllők és a borok kezelési módját, értékesítésük körülményeit, nemkülönben szól röviden a gyümölcstermelésről. SCHÄTZEN, JOH. JACOB : Atlas Homannianus illustratus . Das ist geographische, physicalische, moralische, politische und historische Erklärung von achtzehn nach des seligen Herrn Johann Iluebners Methode illuminirten Homannischen Universalkarten. Sachsen-Eisenach, 1737. Gottlieb Grieszbach. 3 kötet. A 3 kötetben, 9. 1. csak annyiban említi a Balatont, hogy Székesfejérvár a Sárvíz folyó mellett fekszik, mely a Balaton-tóból ered SCHLITZ, CHRISTOPH, SAMUEL dr.: Handbuch der alten Geographie. Halle, 1837. Pannoniában említi a Pelso vagy Peiso tavat, ma a Balaton, melyet némelyek a Fertőnek tartottak, y >+VT] IhXstóv vagy lletocóv. SCHMIDL ADOLF : Reisehandbuch durch das Königreich Ungarn. Wien, Karl Gerold, 1835. (XII + 600 1.). A Balatonvidék ismertetése a 457—461. és 464—465. lapon. Székes fejérvár— veszprém—füredi út. Füred Magyarország Pyrmontjának nevezhető. A fürdő Füred falutól 100 lépésre (!) van; a tihanyi kolostor tulajdona. Savanyúvízkút. A víz igen jóízű, de nem szállítható. Vegyi alkatrészei. A fürdő berendezése. Gyógyhatásai. Fekvése kitűnő. A park csinos, gyönyörű kilátás a tóra. Legérdekesebb azonban a tihanyi kirándulás. Tihany sziget, melyet a szárazföldtől keskeny csatorna választ el. A sziget 2 • mf terjedelmű. Legmagasabb helyén 2 tó van. A kolostor leírása. 3*
