Sziklay János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 5. rész: A Balaton bibliografiája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1904)

I. Önálló ismertető művek

1. ÖNÁLLÓ ISMERTETŐ MÜVEK. ACZÉL JÓZSEF : A Balaton. Hydrographiai leírás. Ábrákkal és egy térképpel. Budapest, 1889. 30 1. Átlagos mélységét 8—10, Tihanynál 45 méterre teszi. Felülete 690 • km. Összehasonlítja területét és víztömegét, ez utóbbit százalékokban a középeurópai tavakkal. Az 1863.-1 Sió-szabályozás által szélessége 200 méterrel kevesbült. Szerinte a mioczén-tenger maradványa. A Balaton vizét vízkörnyékének csapadékmennyisége fedezheti. Közli a víz természettani sajátságait. A hullám hossza 3 m., magassága 1 méter. A tónak áramlásai vannak; említi a «heveseket» az állítólagos endogen-viharokat, a melyeknek okát vulkáni rezgésekben keresi; összeköttetésbe hozza a belső háborgásokat a rianások képződéseivel is, mint okozatokkal. Röviden ismerteti a vidék faunáját, flóráját, kulturális jelentőségét. ÁDÁM EDMONDÉ (Lamber Juliette): A magyarok hazája. Magyar fordítás Révai testvérek kiadásában. Budapest, 1884. (236 1.). A laibach-budapesti úton látja és rövid vonásokkal, a szóbeli informácziók alapján, de rokonszenvesen ismerteti a Balatont, de nagyzó czímnek tartja a «magyar tenger» jelzőt. Almanach von Ungarn auf das Jahr 1778. Wien u. Pressburg. 3 táblázattal. A 201—205. lapon a Balaton leírása. Eredetét főleg a Zala folyónak tulajdonítja. 9 parti forrást, 14 kis hegyi és 17 malompatakot ismer, a melyek vizét növelik. Kerülete 24 mérföld, ezekhez járulnak a mocsarak. Hosszúsága 36000 öl, szélessége Facknál (Fok= Siófok) 8000, Tihanynál 600, általában egyebütt 3000 öl. Legnagyobb mélysége 27 láb a legkisebb vízállásnál. A tavat a Sió lecsapolással szabályozza, a nyert használható terület 129,738 hold ä 1200 Q

0. A Tihanynál található kecskekörmökről azt mondja, hogy azokat a hullám veti ki és a nap kalczinálja. Vastartalmú homokot is találunk a partokon. Sok halán kívül lakik benne vidra és a nádasokban gödény; de magyarázatából kitűnik, hogy tévesen fordítja, mert a mit leír, nem gödény, hanem dobosgém. Kenesénél és Foknál magas partok, 17—18°. Vidékének dísze a sok szép szőllő. (A hegyeket nem sorolja föl.) A Balatonra dül 3 mezőváros, 34 falu, 20 puszta. Altalános földleírás. Irta B. P. Pozsonyban, 1843. Bucsánszky Alajos tulajdona. (II + 110 -f II 1.). Európa tavai közt (6. 1.) említi a Balatont, ugyancsak az «Austria birodalom» fejezetében (9. 1.) Magyarország leírásában (18. 1.) 10 mf. hosszú, 2 mf. széles, benne