Sziklay János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 5. rész: A Balaton bibliografiája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1904)

I. Önálló ismertető művek

.4 Balaton bibliográfiája,. 1 ' fogják a jóízű Fogas halat. Zala vármegyénél (25. 1.): a Balaton körül sok bor terem, legjobbnak tartják a badacsonyit, híresek a sz.-györgyi, ábrahámi, őrsi, rezi, keszt­helyi. A Balatonon 1839-ben épült fahíd van. Sümegről felséges kilátás a Balatonra és várakra. Híres a füredi fürdő és savanyúvíz. Somogyról csak annyi, hogy a megye a Balaton és a Dráva közt fekszik. Altalános földrajz a mesterképző-intézetek számára. Budán, 1848. (160 1.). A Balatont csak megemlíti Európa tavai közt. Balatonvidéki Naptár. Szerk. PAP GÁBOR 1862. ANDRÉE BALBI : Handbuch der Erdbeschreibung von Adrian Balbi. Für Deutsch­land bearbeitet und vervollständigt von Dr. KARL ANDREE. Braunschweig. Több kiadás. Az olasz eredetinek átdolgozása. Az osztrák császárságban a tavak közt elsősorban Magyarországon említi a Balatont * Platten-See oder Balaton», 24 J mf. nagy. A magyar királyság leírásában «Magyaroszág d. h. Land der Magyaren» a dunántúli kerület fejezetében a 21. pont Zala vármegye. Említi Keszt­helyt a Balaton mellett a Festetich gróf kastélyával, gazdasági intézetével. A város­nak mintegy 7000 lakosa van. — Füred mellett a Balatonnál a savanyúvíz-forrást, Tapolczánál a «híres» meleg tavat. BALBI ADRIANO. Compendio di Geographia universale. Conforme alle ultimé politiche transazioni e piu recenti scoperte. Venezia, 1819. Első kiadás. Egy kötet (XXXVI 4- 381 1.). Ausztria császárság leírásában 31. 1. megemlíti a magyar királyságban a Bala­tont (Slaten; sajtóhiba Platten h.), Zala vármegyében (42. 1.) Keszthelyt a Slatten (azaz Plattensee) mellett, a Festetics-kastélylyal. BALBI ADRIANO : Compendio di Geographia universale, conforme alle ultimé politiche transazioni e piu recenti scoperte. Napoli, 1821. Első nápolyi kiadás I. köt. Az ausztriai császárságban említi, hogy a magyar királyságban vannak a következő tavak: quello di Balaton (Platten) e quello di Neusiedl. Említi Zala­megyében Keszthelyt a Balaton mellett, 8000 lakossal. BALBI ADRIÉN : Abrégé de geographie. Redigé sur un nouveau plan d'aprés des derniers traités de paix et les découvertes les plus récentes. Paris, Jules Renouard. 1833. (CXI 4-1392 1.) Kimerítő helynévmutatóval. A 214. lapon «Ausztria császárságban» a tavak közt első helyen Magyarorszá­gon «le Balaton ou Platten, qui est le plus grand de tous». BARBIER I. V. Lexique Géographique du monde entier. Publié sous la direction de M. E. Levasseur , avec la collaboration de M. Anthoine. Paris-Nancy Berger­Levrault & Cie 1894. Az 5. füzetben Autriche-Hongrie szövegközi térképén a tó L. Balaton (Platten­see) a tavak közt említve. A Balaton a 6. füzetben. Hossza 81, szél. 11 — 15 km., mélysége 5—12. m. Vizét a Zala táplálja, kifolyása a Sió. Halban gazdag; a mol­luszkák sok faja, továbbá teknősbéka és vidra van benne. Partjai közt hajóközle­kedés. A Balaton jelszónál 11 balatonmenti hegység van fölemlítve vármegye, járás, lakosok száma, posta-jelzéssel, megvan említve, Arács, a Badacsony, mint hegy­és szőllőterület; úgyszintén Boglár stb. BÁRCZAY OSZKÁR : Földrajz. 1892. Budapest. Kiadja Fissinger Jenő százados (IV + 196 + IV h). A 145. lapon Európa tavai közt említi a Balatont, mint Magyarország leg­nagyobb tavát. Területe 690 • km., mélysége 4—11 m., szélessége 11 — 15 km.,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents