Sziklay János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 5. rész: A Balaton bibliografiája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1904)

Bevezetés

.4 Balaton bibliográfiája,. 1 ' a hajózás és a kereskedelem iránt, a tó «mintha be volna fagyva». A németországi ELSNER 1840-ben «a rég látni vágyott vidéket egész glóriájában» szemléli Felsó'-Orsnél, majd Tihanyban, a hol «szabadon, messze téren gyönyörködhetik az ember Isten szép teremtésében». — D'HAUSSER franczia utazó (Alpes et Danube) olyan benyomást érez, mintha Dover vagy Dieppe vidékén járna. KOHL német utazó 1842-ben szintén elragadtatással beszél a Balatonról. A bécsiek ekkor már nagyobb számmal keresték föl a Balatont. Általuk és az idegen útleírók művei nyomán a külföldön is nagyobb ügyet kezdettek vetni a Balatonra. Természetes, hogy a hol maga a birtokos nép sem sokat töró'dik vele, nem fog a külföld sem érdekló'dni, ha csak külön föl nem fedezik, mint azt BEUDANT is tette. A XVIII. század végéig megjelent földrajzi művekben éppen csak hogy nyoma van a Balatonnak. Palus Volsceának nevezik a tudomány nyelvén; de magyar neve, hol mint Balatin, hol mint Lacus Balaton uralkodik a térképeken is. Megjegyzik itt-ott, hogy a németek Platennak, Platseenak hívják; de a Balaton neve mindenütt uralkodik. Csak azután kezd háttérbe szorulni a Balaton név a Plattensee mögé, só't el is homályosul, mikor az osztrák császárság proklamálása tehát 1804 után az osztrák birodalom térképeit és hivatalosan készült ismertetéseit adják ki Bécsben. Ezekbó'l meríti ezután a külföld Magyarországról való ismereteit, s irányadónak a német helyneveket veszi. így sikkad el lassankint a Balaton magyar neve, úgy hogy franczia földrajzi lexikonban is a Plattensee kerül czímszónak. Mindenesetre jellemző' átalakulás az aránylag rövid idő alatt. A Földrajzi Társaság Balaton-bizottsága szerezte vissza megint a külföldi tudományos világ számára a Balaton magyar nevű megjelölését.