Sziklay János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 5. rész: A Balaton bibliografiája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1904)

Bevezetés

4 .4 Balaton bibliográfiája,. 1 ' adatokat meg nem rostálva, elsietve mond is véleményt, kétségtelen érdemet követelhet magának azzal, hogy ébren tartja, éleszti, bővebb tájékozásra serkenti a közönség nagyobb részét, mely közömbös saját hazánk szép és hasznos jellemvonásai iránt; a múltban is az akkor még gyönge, kezdetleges időszaki sajtó volt az, mely a Balatonra irányította a nagyközönség figyelmét, buzdította, izgatta nemcsak a távollakó honfitársakat, hanem a tulajdonosokat, a kik a Balatonvidék értékét föl nem ismerték, hogy a Balaton természeti szépségének rájuk és az országra nézve holt kincsét a maguk jólétének és a közvagyon emelése végett gazdaságilag kiaknázzák, becsét fokozzák. Az első magyar hirlap, a Magyar Hírmondó volt az, mely legkorábban tárta föl a nagy közönség előtt a Balaton becsét, ismételten levelekben magasztalván a Balatont, főképen annak a XVIII. században és még sokáig egyedül ismertebb és népszerű gyógyhelyét, Balatontüredet. Az 1781., 1784., 1786., 1791. években több közleményt találunk ennek a lapnak hasábjain a Balatonról. A Hazai Tudósítások már Badacsonyra is felhívja a figyelmet 1806-ban. Ezt, valamint a Balaton vidékének regényes várait Kisfaludy Sándor regéi tették ismertebbé és rokonszenvessé a magyar közönség előtt. Később, a harminczas években, a mikor már Fáy András és Vörösmarty is lelkes szeretettel csüngenek a Balatonon, regéjük vagy elbeszélésük színteréül választják s országszerte kezdik énekelni Kuthy Füredi emlékét, mely egyébiránt csak czímét vette innen; a lapok is sűrűbben kezdenek foglalkozni a Balatonvidékkel, a Mindenes gyűjtemény, Hazai Tudósítások, Regélő. A napi sajtó kialakulásával nyaranta rendszeresekké lesznek a balatonparti tudósítások s a hatvanas évektől fogva, a mikor a Vasárnapi Újság, Ország Tükre, Magyarország és a Nagyvilág képek kíséretében bő leírást adnak, GARAY JÁNOS balatoni tárgyú költeményei pedig a közkedvelt szavalati darabokká válnak az egész országban, a magyar sajtó önzetlen hazafias kötelességgel ragadott meg minden alkalmat, hogy a közönség érdeklődését fokozza. Sajnos jelenség, hogy a magyar leírókat mind a tudományos téren, mint az általános ismertetésekben megelőzték az idegenek; de az idegenek elragadtatása és a magyar sajtó évről-évre megújuló visszhangja sem bírta a legújabb időkig megtörni azoknak mozdulatlanságát, a kiknek közvetlen érdekük, tehát egyszersmind elengedhetetlen kötelességük lett volna a Balatonnak a megszokott primitiv természeti állapotából való kiemelése. Körülbelül két évtized óta azonban örvendetes fordulat állott be nemcsak a nagy közvéleményben, hanem az érdekeltek gondolkozásában is. Melyik volt a nagyobb tényező a Balaton ügyének felkarolásában, bajos lenne határozottan megállapítani. Mondhatjuk, hogy mindegyik tényezőnek