Sziklay János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 5. rész: A Balaton bibliografiája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1904)
I. Önálló ismertető művek
.4 Balaton bibliográfiája,. 1 ' (porczellánföldje van), Kékkút, Felső-Örs, Kővágó-Örs, Rendes (savanyúvízzel), Badacsony-Tomaj, Keszthely (7343. 1.). FÉNYES ELEK : Magyarország geographiai szótára, melyben minden város, falu és puszta betűrendben körülményesen leíratik. Pest, 1851. 3 kötet. A Balaton-jelzős helységeket a törzsnév jelszava alatt adja; Berénynél BalatonBerényt; Füredet Balaton jelző nélkül FICK, JOHANN CHRISTIAN : Geographisch-statistische Beschreibung aller Staaten und Nationen. Nürnberg, 1817. 2. rész. (XXVIII -f 560 + 312 1.). Az Oesterreichische Kaiserstaatban (I. r. 248—287. 1.) a tavak közt a 253. 1. említi Magyarországon a Balatont (csak Plattensee néven), 24 [j mf. Ugyanott a füredi savanyúvizet. Magyarország politikai leírásában Zala vármegyében Keszthelyt a Balaton mellett (263. 1.), meleg fürdőjét. FABRI JOH. ERNST: Kurzer Abriss der Geographie. Wien, 1817. (VI + 328 1.). A Balatont = Plattensee (41. 1.) a Fertő után említi. A politikai leírásban megemlíti Keszthely mezővárost (53. 1.) a Balaton mellett, nevezetes gazdasági intézettel. FISCHER L. JOSEPH : Vollständiges Lehrbuch der Geographie. Pesth, Gustav Heckenast, 1853. (XVI +381 1.). Europa tavai közt a magyar tavak közt második helyen említi a Plattenseet (231, 1.). Az osztrák császárság leírásában a 286. lapon bővebben és első helyen méltatja. Közel 18 • osztr. mfd. «Nyugtalan vize miatt» kevéssé hajózható. 1847 óta gőzös jár rajta; öt kompátkelő Zala és Somogy közt. A termékek közt kiemeli a badacsonyi bortermelést. A helyek közt megemlíti Keszthelyt (8000 lakos), Tapolczát. Földismeret, mathematikai, physikai s politikai tekintetben. Budán, 1846. (VI+82 1.). Az 54. lapon említi hazánkban a 10 mf. hosszú, 1—2 mf. széles Balatont, melyet forrásokból összegyülemlett víznek tart. A földrajz rövid vázlata a nemzeti iskolák számára. S.-Patakon. Nyomatta Nádaskay András. 1845. (57 1.). Európa tavai közül csak hármat említ, a harmadik a Balaton 24 • mf. területtel. Újra említi Magyarországnál (36. 1.); nemkülönben külön a Bakonyt, de csak mint erdőt. A tanintézetek közt (41. 1.) a keszthelyi gazd. intézetet. FRÖHLICH DÁVID : Medulla Geographiae Practicae. Bártfa, 1639. FRÖHLICH RÓBERT: A pannonok földje és népe. Budapest, 1881. (43 1.). Ismerteti Strabo földrajzi művének a pannonokra vonatkozó adatait. Bebizonyítja, hogy a pannon néptörzsek a Balaton vidékéig terjedtek. FUXHOFFER DAMIANUS—CZINÁR MAURUS : Monasteriologia Regni Hungáriáé, VINdobonae & Strigonii. Carolus Sartori. MDCCCLXIX. 2 köt. Az I. kötet 165. lapján a tihanyi apátság történetének bevezetésében a tihanyi télsziget topográfiái és geologiai leírása és a Balaton rövid topográfiái ismertetése. Fürdők és nyaralóhelyek. Az összes hazai fürdők ismertetése. Szerkesztette dr. Fodor Oszkár. Kiadja a Dunántúli Közművelődési Egylet. 7. évfolyam. Az összes füzetekben ismertetve vannak a balatoni fürdőhelyek. GOODRICH , S. G.: A Pictorial Geography of the World. Comprising a system ot universal geography, popular and scientific. Boston Otis Broaders ; NewYork — Tauner and Disturnell. MDCCCXU (1008 1. Indexszel együtt). Számos a szöveg közé nyomott képpel.
