Sziklay János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 5. rész: A Balaton bibliografiája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1904)
I. Önálló ismertető művek
20 A Balaton bibliográfiája. A 729—735. lapon, XCIII. fejezet: The Hungarian States. Az országban sok tó van; Alsó-Magyarország középpontján a «Platten or Balaton», mely 45 mérföld hosszú, 8 széles (angol mf.). GÖTZ W.: Das Donaugebiet , mit Rücksicht auf seine Wasserstrassen. Stuttgart, Carl Grüninger. 1882. (XII + 480 1.). Magyarországnál említi (241. 1.) a Balaton lehűtó' klimatologikus befolyását. A Bakony, valamint a Balaton és Dráva közti (251. 1.) dombvidék lösztalajának erdőkulturáját, továbbá (271. 1.) a Balatonvidék borgazdaságát méltányolja, melyet eló'mozdít a kedvező' talaj (vulkanikus termékek málladéka és agyagos mész). A Balatont közlekedési szempontból a 294. lapon tárgyalja. Mélysége 4"7—11 méter. Területe 12 Q mf. Kiemeli, hogy organikus és sós alkotórészekkel telt iszapja kitűnő halnevelő. Fontosnak tartja a forgalom emelésére tájképi bájait és fürdőhelyeit. Ismerteti a Balaton- és a Siószabályozást alapvonalaiban. GRAESSE I. G. TH.: Orbis Latimis oder Verzeichniss der lateinischen Benennungen der bekanntesten Städte etc., Meere, Seen, Berge und Flüsse. Dresden, 1861. G. Schönfeld's Buchhandlung. A 156. lapon: Peiso od. Pelso : der Balaton od. Plattensee in Ungarn. GRASSAUER FERD. DR.: Landeskunde von Oesterreich-Ungarn. Wien, 1875. Wilhelm Braumüller (V11I+264 1.). A központi Alpok keleti nyúlványai alatt (19. 1.) terül el a két legnagyobb osztrák tó: a Platten vagy Balatonsee (10 mf. hosszú, 2 mf. szél.). Magyarország (141—169. 1.) leírásában a Bakonyt a stájer-magyar őshegység egyik nyúlványának mondja a Rába és Balaton között (148. 1.). A Balatont csak említi. A helyek közt említi Veszprémet, Tapolczát, Sümeget, Keszthelyt, Balatonfüredet (fürdő és savanyúvízforrás), Lengyeltótit. Handbuch der neuesten Geographie . Halle, Hemmesde und Schwetschke. 1800. (656 1. és Register.) Magyarországban a 439. lapon csak fölemlíti a Balatont, mint a három nagyobb tó egyikét. HANUSZ ISTVÁN : A magyar haza föld- és néprajzi jellemképekben. Kecskemét, 1900. (327 1.). A 21. lapon említi a veszprémmegyei Siófokról, hogy temetője már Somogyban van. A 22. 1. az almádi csárdát, mely Veszpém és Zalamegye határán áll és ezt mestergerendája jelzi. A 30. lapon leírja a balatonmenti vulkános helyeket. A 33. lapon külön szól a Badacsony-csoport bazaltkúpjairól. A 77. lapon a «Népköltés a Magyarföld geológiájában» czímű fejezetben ír a regés badacsonyi Rózsakőről. A 182—184. lapon az álló vizek közt a Balaton szépségét festi. Handbuch des Geographischen Wissens. Eine systematische Encyklopädie der Erdkunde für die Bedürfnisse der Gebildeten jedes Standes. Frei bearbeitet nach dem «Abrégé de Geographie» des A. BALBI von CANNABICH, LITTROW, SOMMER, WIMMER und ZEUNE. Güns. In Reichard's Buch- und Kunsthandlung, 1831. 2 kötet. (C + 628 -P 348 1.) 87 táblával, 2 grafikai rajzzal és 2 térképpel. A térképek a beltengerek és tavak összehasonlító térképei a Balaton, az Oerebro és Genfi-tó közt. Hossza 14, szélessége 2 mf., területe 22 • mf. A «Kaiserthum Oesterreich» fejezetben a tavak közt első helyen Magyarországban a «Balaton oder Plattensee» valamennyi közt legnagyobb. Megemlíti Keszthelyt a Balaton mellett Georgikon gazd. intézetével. Lakosait 7000-re teszi.
