Sziklay János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 5. rész: A Balaton bibliografiája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1904)

I. Önálló ismertető művek

.4 Balaton bibliográfiája,. 1 ' CziRBUSZ GÉZA dr.: Magyarország a XX. évszáz elején. Temesvár, a Polatsek­féle könyvkereskedés kiadása, 1902. (568 1.). A 323—332. lapon ismerteti a Balatont; a Bakony keretében a bazalt-kúpo­kat, nemkülönben az egyes nevezetesebb helyeket. A Balaton geologiai alakulását Lóczy Lajos kutatásai alapján fejti ki. Területét mai lecsapolt alakjában 614 • km.-re, köbtartalmát 1555 millió köbméterre teszi, hossza 82, szélessége 11—15 km. Legnagyobb mélységét 19 méterre teszi. (Nyilván sajtóhiba.) Felhasználja a Bala­ton-bizottság kiadványainak adatait. A részletes leírásban tévesen Somogy vármegyébe helyezi Siófokot, holott ez Veszprémmegyében fekszik; a zalamegyei balatonparti helyek közül említi röviden Keszthelyt, Tihanyt, Balatonfüredet. (518. 1.). CHYZER KORNÉL dr. : Magyarország gyógyhelyei és ásványvizei. S.-A.-Ujhely, 1885. Balaton-Füred és Hévvíz ismertetéseivel. (Ugyanaz franczia nyelven is.) CHYZER KORNÉL dr.: A magyar fürdőkről. Budapest, K. M. Természettudományi Társulat, 1886. Képekkel. (72 1.). A Balaton és a Hévvíz ismertetése a 63—65. oldalon. «Itt látjuk csak igazán, hogy mily szép ez a mi hazánk, melyhez annyira ragaszkodunk, s mily bűnt követ­nek el nemcsak iránta, de saját maguk iránt is, a kik elhanyagolják!» Ismerteti részletesen a Hévvizet és Balaton-Füredet. CHERVEN FLÓRIS : Az osztrák-magyar monarchia földirata Hauke nyomán. Buda­pest, Lampel Róbert. A Balaton térképe a 82. 1. Ismertetése 10—22. 1. CHERVEN FLÓRIS — SCHNEIDER JÁNOS : Egyetemes földirati tankönyv. Budapest, 1885. Lampel Róbert. (Javított kiadás.) A Balaton és a Balaton melletti főbb helyek fölemlítésével. CZOBOR BÉLA : Magyarország középkori várai. Budapest, 1876. Többször szól Veszprém váráról, mely a legrégibb várak közé tartozott; továbbá megemlíti a Balaton vidékén levő többi várat is. CSIHA STEPHANUS ; Dissertatio de admirandis Hungáriáé aquis. CHOLNOKY JENŐ dr. : Badacsony Szigligettel. (A magyar tárgyú szemléltető képekhez.) Budapest, Kogutowicz Manó és tsa, 1896. Ismerteti első sorban a Badacsony vidékének bizarr bazalt alakzatait, ennek kapcsán az egész Balatonvidék hegyrajzát, a Balaton vizének természeti tulajdonságait. CHOLNOKY JENŐ : A Balaton limnografiája. (A Balaton-bizottság kiadványa.) CSUDAY JENŐ : Az osztrák-magyar monarchia politikai földirata. Szombathely, 1881. Több kiadás. A Balatont tévesen csak 513 km.-re teszi. DE LA CROIX : Geographia Universalis , das ist : Allgemeine We It-Be Schreibung. Ford. HIERONYMUS DICELIUS . 4 kötet. Leipzig. In Verlegung Johann Ludwigs Gleditsch, 1697. — Képekkel és térképekkel. Az I. kötet 170. lapján a legnevezetesebb tavak közül Európában hetet sorol föl. Der Booden-See in Teutschland, der Verner-See, der Arner-See, der Ladoger-See in Schweden, der Genffer-See in Savoyen, der Balatonier-See, der lange See (vagyis a Maggiore). A III. kötet (376—383. 1.) részletes leírásában említi a Sárvizet (Sarvihze), mely szerinte a Balatontóból ered. A helyek közt Veszprémet és Zalavárt. DE LA CROIX NICOLLE : Geographie moderne précédée d'un petit traité de la Sphére & du Globe : ornée de traits d'Histoire naturelle & politique, & terminée

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents