Sziklay János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 5. rész: A Balaton bibliografiája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1904)

I. Önálló ismertető művek

14 .4 Balaton bibliográfiája,. 1 ' BIGELBAUER KÁROLY : Magyar tartományok földleírása. Pesten, 1846. (90. 1.) Tavak (7. 1.): Balaton h. 10 mf., szél. 1—2 mf., mélysége 6—8 öl, Tihanynál 24 öl, az egész 24 • mf. A nevezetes borok közt (10. 1.) a badacsonyi. Zala vármegyénél (30. 1.): A Balatonban van a jóízű fogas. Legnevezetesebb savanyúvíz a balatonfüredi. Borai közt első a badacsonyi édes ürmös. Keszthely 7000 lakossal. Georgikon. Tihany, apátság, visszhang. Sümeg, a honnan a Balaton és környékbeli várai láthatók, Szigliget, Csobáncz. A Balaton éjszaki része Veszprém vármegyéhez tartozik. Somogy a gyümölcs hazája. BOGDÁNFY ÖDÖN : A Balaton környékének csapadékviszonyai. (A Balaton-bizottság kiadványa.) BOLEMANN ISTVÁN : A Balatonparti fürdők és üdülőhelyek leírása. (A Balatonbizottság kiadványa.) BOLGÁR MIHÁLY : A Balaton természettani ismertetése. Temesvár, 1891. (Különlenyomat a Délmagyarországi Természettudományi Füzetekből.) Ismerteti a Balaton fekvését, a vidék földtani alakulatát Hunfalvy és Böckh után; vízválasztóit, vízgyűjtő területének részeit ; a beletorkoló folyókat, a parti források némelyikét; megczáfolja Hunfalvyval szemben is a mesés mélységeket; de tévesen állítja a tavat a Zala kibővült medrének, melynek folytatása a Sió. Foglalkozik a víz, a hullámok, viharok, a jég természetrajzával, a Balaton meteorologiai viszonyaival, a csapadékviszonyokkal és a felszín ingadozásaival. A füzethez csatolva a vízállások grafikonja 1863—1886. BONBARDI MICHAELIS : Topographia Magni Regni Hungáriáé, sive Nobilissimae ejus ditionis quam modo Hungáriám dicimus cum annexis Dalmatiae, Croatiae, Sclavoniae, Serviae & Bulgáriáé etc. regnis ; tum etiam Transylvaniae, Valachiae, Moldáviáé proviniciis. MDCCXVIII. Viennae Austriae, Typis Ignatii Dominici Voigt (VIII+ 372 1. és Index). Az 56. lapon említi, hogy Székesfejérvárt, mely mocsaras területen fekszik, körülfogja a Sárvíz, mely a Balatonból ered, «e lacu Balaton profluentem». Zala vármegye helységeit Somogy vármegyébe teszi. Zala vármegyébe csak a Muraközt sorozza. A Balatonnak külön pontot szentel. Brodericus szerint 13, mások szerint 6 mérföld hosszú, szélessége egyenlő a Fertő tóéval. Megjegyzi, hogy Pannónia régi írói nem említik. A Balaton közelében Csobáncz vára; Rabutin, mert a vár Rákóczi pártján volt, lerontatta. A hegyoldalon levő faluban alig van lakos. Keszthely a tó mellett előkelő mezőváros, várkastélya kiemelkedő. Szigliget olyan terjedelmű vár, mint Csobáncz. Tapolcza földsánczainak maradványai még megvannak. BONTZ JÓZSEF: Keszthely város monográfiája. Keszthely, 1896. (490 1.) — Képekkel. Ismerteti a város és vidéke topográfiái és demográfiái viszonyait. Keszthely története. Vidékének történelmi eseményei. Keszthely kulturális viszonyai, kiválóbb szülöttei. BORBÁS VINCZE : A Balaton környékének edényes növényei. (A Balaton-bizottság kiadványa.) BRASSAI SÁMUEL : Bevezetés a világ, föld és státusok esmeretére. Kolozsvárott, Tilsch és fia tulajdona. 1834. (IV -f 232 1.) A 100. lapon Európa tavai között Magyarországból egyedül a Balatont említi meg.