Sziklay János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 5. rész: A Balaton bibliografiája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1904)

I. Önálló ismertető művek

.4 Balaton bibliográfiája,. 1 ' újra említi Tihanyt apátságával, ugyanitt Kővágó-Őrsöt. X. fej. Somogy vármegye. A megyét egészségtelennek mondja, kivéve, a Balaton környékét. Hibásan a badacsonyi bort somogyinak mondja; újra említi Keszthelyt. BEÉL MÁTYÁS : Compendium Hungáriáé Geographicum stb. Posonii et Pestini. Sumtibus Joan. Michaelis Landerer de Füskút, 1792. 4. kiadás. A Balatonra vonatkozólag ugyanazok az adatok, melyek a 3. kiadásban. BENDE LÁSZLÓ (HODOSI) : Leírása az egész ismert föld-kerekségének. Pozsony, Landes József tulajdona 1837. (220-(-4 1.). Európa leírásakor a 18. lapon csak megemlíti a tavak közt a Balatont. Magyarország leírásában (82—119. 1.) a 82. lapon említi a Balatont, a 83. lapon a badacsonyi bort; a 97—98. lapon Keszthelyt, a badacsonyi szőllőhegyeket, Tihanyt, Füredet, mint savanyúvizéről híreset, mely «minthogy igen szeszes, azért csak a helyben lehet használni». BERCKENMEYERN P. L.: Der getreue Antiquarius. Welcher dem Curieusen Leser durch ganz Europam die meisten geographische und historische Merkwürdigkeiten zeiget. Hamburg, bey Benjamin Schillern. 1708. (Névtár 314 1.). Magyarországon a Balatont nem említi, ellenben a 285. lapon fölemlíti, hogy lihan várától a hegyben régiség van, barlang, melyben szoba, konyha, pincze, kápolna, asztal, úgy minden kőből van kivájva s néhány éve még laktak benne. (A tihanyi barátlakások mesés színben vannak ismertetve, mint a hogy az egész kötet bővelkedik mesés részletekben.) BERGHAUS HEINRICH dr.: Allgemeine Länder- und Völkerkunde. Stuttgart, Hoffmann'sche Verlags-Buchhandlung. 1839. 6 kötet. IV. kötet : Das Europäische Staatensystem. IV. k. 726-475. 1. Die Oesterreichische Monarchie. (A magyar korona országai 929—962. 1.). Részletes hegyrajz geologiai alapon. Az Alpok nyúlványának veszi (731. 1.) a Bakony-erdőt a Rába, Balaton és Duna között; a Balatontól délre eső dombvidéket a pécsi hegyvidékhez számítja. Az állóvizek közt (761. 1.) a monarchiában legnagyobb a Plattensee vagy Balaton (sajtóhibával itt Belátón) 24 négyszögmérföld terjedelemmel. A gyógyvizek közt megemlíti (774. 1.) Füredet. Veszprém mellett (942. 1.) megemlíti Füredet a Balatonnál. BERGHAUS HEINRICH dr.: Was man von der Erde weiss. Berlin, Hasselberg'sche Verlagshandlung. (Megjelent 1856—1857.) 3 köt. A III. kötet 65—66. lapon az Alpokról szóló fejezetben szól a Bakonycsoportról. Ez Keszthelynél kezdődik és pontosan a Balaton hosszában vonul éjszakkeletre a Duna felé. A molassz-takaróból az igen nevezetes bazalt-platók vagy bazalt-csúcsok törnek elő, a melyek az egész Balaton (Plattensee oder Balaton) éjszaknyugoti részét elfoglalják. Keszthelytől Veszprémig magnéziamész, tercziérmész, juramész stb. következnek szakadatlan sorban. Festőileg emelkednek ki a Balaton melletti platóból nagy számban a bazaltkúpok ; az egész vidék világromlioz hasonlít, lehetetlen félreismernünk, hogy itt vulkáni erők űzték játékukat. A domboldalak igen termékenyek, különösen kitűnő bor terem rajtuk, főleg a déli hajlatokon 78. 1. a völgyek közt említi a Bakony-völgyet, a mely a hegyláncz és a Balaton közt húzódik. A Duna mellékfolyói közt 97. 1. Séd és Sió. Ez egyetlen jelentéktelen lefolyása a Balatonnak; voltaképen a Balatonból a Sárvízig terjedő mocsár.