Sziklay János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 5. rész: A Balaton bibliografiája (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1904)

I. Önálló ismertető művek

12 .4 Balaton bibliográfiája,. 1 ' A 145—146. lapon az állóvizek közt a Balatont ismerteti. Tíz mérföld hosszú, 2 mérföld és 200 öl széles; legszélesebb Gamásza és Máma közt, legkeskenyebb Tihany előtt. Szép, sötét vízmedencze, a melynek éjszaki partja Magyarország paradi­csomai közé tartozik. Pompás alakzatú hegyek, kedves völgyek és barátságos virányok alkotják. A hegyeken pompás erdők, a lejtőkön szőllőhegyek, Európa legjobb borai­nak egyikét termők. A bor könnyű, tüzes, tartós, egészségadó. A déli part részben sík és mocsaras. A terület 24 négyszögmérföld. Megemlékezik a látható ok nélkül beálló háborgásról. Van apálya és dagálya. Beleömlik a Zala és 31 patak. Kell lennie földalatti forrásainak is. Vizében sok a szénsav, mely a hullámzással kap­csolatban megóvja üdeségét. A tó a legnagyobb forróságban is szagtalan. A talaj részben agyagos, részben köves ; mélysége Tihanynál 60 lábig terjed, néhol a nép szerint feneketlen. Halgazdagsága kimeríthetetlen ; halai az ország legjobb halai. A gyógyvizek közt (150. 1.) említi a füredi savanyúvizet. BERGHAUS HEINRICH : Balbis allgemeine Erdbeschreibung. Eine systematische Encyclopädie der Erdkunde. Pest, Wien und Leipzig, 1857. Verlag von C. A. Hartleben. 2 kötet. (LXXIV + 946 + 734 1.) Európa fizikai leírásakor (6. 1.) említi a Balatont «oder Plattensee» Magyar­országon. Az osztrák császárság leírásában 31. lapon első helyen, mint legnagyobb tavat a Balatont, német és magyar néven, részletezés nélkül. A Balaton mellett (140 — 141.1.). Keszthelyt, amelyről megjegyzi, hogy 1853 óta megszűnt gazdasági tanintézete, Eüredet, mint híres fürdőhelyet, «Magyarország Pyrmontját». BERGNER RUDOLF: Ungarn Land und Leute (Woerl's Reisehandbücher) Würz­burg, Wien, 1888. (310. 1.) Térképpel. A 27—28. lapon a Balaton rövid ismertetése. «A magyar tenger sajátságos, feledhetetlen bájosságban terül el, Kecses, szőlőborította magaslatok környékezik Dél-Európa legnagyobb tavát . . . ritka növények és ásványi kincsek kötik le a tudóst. Füred, a kedves tavi fürdő előkelő közönségével elbájolja a vidám kéj­utazót, Legnevezetesebb fürdője Füred. Dicséri gyógyhatását ; leírja fürdői életét. A Balaton vize rendesen 4°-kal kisebb a levegőnél, nyáron 23°-ra is felrúg. Számos betegségben gyógyító erejű. Megemlíti Tihanyt és Keszthelyt. A Balatonhoz hozzá­számítja a mocsarakat és zsombékosokat s ezekkel 1300 (TI kilométernek mondja egész területét. «Kedvetlenül kell bucsúznunk a földnek e remek darabjától.» BERNUTH, LUDWIG : West-Ungarn zwischen Donau und Drau, und die Mittel zu dessen wirtschaftlicher Hebung. Wien, Spielhagen & Schurich. 1884. A Balaton 76 km. hosszú, 6—8 km. széles, 690 (D km. felületű, 4—11 m. mély vízterülete (21 — 25. 1.), mely a Sió által a Dunával függ egybe, mész és bazalt szilárd fundamentumán nyugszik, 8—9 hónapon át, különösen északnyugati partján minden­féle teherbíró hajóval járható. Későbbre tartja fenn főczélul a tó tulajdonságainak alapos vizsgálatát. Eddig nem volt rajta élénkebb hajózás, mert partjain nincsenek népes községek, ipari telepek. A Siót a Dunáig hajózhatóvá kellene tenni. Egyetlen gőzhajó közlekedik rajta (1884-ben). Déli partja mentén nagy területek még el vannak posványosodva ; ellenben éjszaki partja kitűnő, véd a szelek ellen, a nap hatása jótékonyan érvényesül. A sóban és szerves anyagban gazdag iszap sok halat és rákot nevel. A vizi út kifejlesztése nemzetgazdasági szükség lenne ; még pedig a Dunával Keszthelyig, azontúl vasúttal Körmenden át a nyugati vasúttal (most m. kir. államvasút); Keszthelyen lenne az átrakodó állomás. Ezután kifejti a

Next

/
Thumbnails
Contents