Lovassy Sándor: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz függeléke: A keszthelyi Hévíz tropikus tündérrózsái (Budapest, 1908)
III. fejezet. Az egyiptomi fehér lótusz (Nymphaea lotus L.) régi eredetű előfordulása Magyarországon
A keszthelyi Hévíz tropikus tündérrózsái. 53 c) Az egyiptomi fehér lótusznak a keszthelyi Hévízbe történt régi telepítésére vonatkozó irodalmi adat. Borbás Vincze figyelmeztet arra,1 hogy a Magyar Nemzeti Múzeum növénytani osztályának «Elenchus plantarum in territorio Keszthelyensi a el. el. Szenczy, Hutter et Wierzbicki observatarum, exmissis cryptogamis, 1842» czímű becses kézirata van, a mely munka Keszthely vidékéről, tehát kétségtelenül a Hévízről, a Nymphaea lotus L.-t is fölsorolja a vidék hidegvizi Nymphaeaceáinak sorában. Úgy Szenczy Jmre, a keszthelyi premontrei gimnázium tanára, mint Wierzbicki Péter, a keszthelyi Georgikon tanára nem csupán műkedvelő-botanikusok, hanem irodalmi hagyatékuk, illetve herbáriumuk tanúsága szerint képzett, megbízható és lelkes füvészek voltak, a kikről ezek szerint föl kell tételeznünk, hogy miután a Nymphaea lotus L. nagyváradi fölfedeztetését s különösen a Lukács-fürdő forrástavába való átültetését Waldstein és Kitaibel (1802), illetve Sadler (1826) oszlopos munkáiból megismerték, e növényt a lakóhelyükön levő Hévízbe akár Nagyváradról, akár a Lukács-fürdő tavából szerzett növények útján átültették, mert fentemlített kéziratukban e növény neve egyébként elő nem fordulhatna. Az átültetés 1820 előtt nem történhetett, mert WiERZBiCKi-nek a keszthelyi Festetics-grófi családi könyvtárban levő, s a nevezett évszámmal ellátott, könyvvé kötött kézirata,2 a mely a vidék botanikai nevezetességeit 30 remek akvarellképben mutatja be, a Nymphaea lotus-t még nem említi. Minthogy azonban a Lukácsfürdő tavába történt átültetést a könnyebben hozzáférhető művek közül Sadler munkájának 1826-ban megjelent első kiadása ismertette körülményesebben, fölteszem, hogy csak ennek megjelenése után, tehát 1826 és 1842 között végezhették az átültetést. WIERZBICKI-ék tündérrózsái a Hévízről mihamar kipusztultak, mert a múlt század derekán — amely időpontig a Hévizre vonatkozó biztos ismereteink visszanyúlnak — már ezeknek nyomuk sem volt. Kipusztulásuk nagyon könnyen bekövetkezhetett, mert, mint az alábbiakból látni fogjuk, a Nymphaea lotus L. a szub- tropikus és tropikus tündérrózsáknak nem az a faja, a melyet a Hévizén sikeresen meghonosítani, állandósítani lehetne. 1 Borbás: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete; A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei, 1900, 134. 1. s «Plantae rariores quae sponte crescunt in Keszthelyensi agro, aquis, silvis, montibusque confinibus, opera Wierzbicki collectae, 1820.»
