Lovassy Sándor: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz függeléke: A keszthelyi Hévíz tropikus tündérrózsái (Budapest, 1908)
III. fejezet. Az egyiptomi fehér lótusz (Nymphaea lotus L.) régi eredetű előfordulása Magyarországon
52 A keszthelyi Hévíz tropikus tündérrózsái. Károly e növény itteni előfordulásának akkor közel százados termőhelyét 1889-ben képben mutatta be,1 hogy azt megörökítse, a mennyiben utczaszabályozás következtében a tónak a Zsigmond-utcza felé eső részét már a nevezett évben beboltozni szándékoztak, a mit nem sokára reá végre is hajtottak. A beboltozás óta a szabadon maradt tórészlet téglafal által van az utczától elzárva s vízében a Nymphaea lotus L. tényleg háborítás nélkül díszlik, ha ugyan háborításnak nem nevezzük a tó fenekén tenyésző sok hinárszerű növényt s a víztükröt elborító békalencsét. A Nymphaea lotus L. e tóban június végére levelesedik és ez időponttól október végéig virágzik. 1905 október 1-én tett megfigyelésemkor a levelei a tó tükrét egészen elborították, a kifejlett növények kerek, fogas levelei között bőven mutatkoztak a fiatal egyének még épszélű, tojásdad levelei is; mintegy 10 kisebbtermetű virágot s több bimbót olvastam össze. A növények kevésbbé erőteljessége a túlzsúfoltság érzetét költötte bennem. A tó részleges beboltozásának hírére Schilberszky K., tartva attól, hogy a forrástó részleges beboltozása a Nymphaea lotus L. kipusztulására vezethet, s hogy e növény budai tenyészetét lehetőleg fentartsa, a tóból 1888 augusztusában néhány tövet az óbudai (Aquincum) római fürdő melegvízű forrástavának a Békásmegyer felé eső kis öblében ültetett el, a következő év augusztusában pedig 29 tövet részben a levezető csatorna közepe táján, részben a Grempel-malom melletti melegtóba 20—30 m. távolságban ásott el.2 Átplántálásának eredményéről az átültetőtői a következő értesítést kaptam: « A levezető árokból és a grempelmalmi tóból 2—3 év múlva eltűnt a lótusz, s mint meggyőződtem, azért, mert az időnkint meglepő tömegekké szaporodott CeratopJ^illum-mal és a lótuszszal odakerült és hihetetlen gyorsan elszaporodott lukácsfürdőtavi Vallisneria Y/zAz/A-tenyészetet boglyaszámra kellett kikotortatni és partra hányatni. A malomtulajdonos-végezte ebbeli kotrás megfosztotta a tavat a lótusztól is, bár több ízben lehető kíméletet kértem e tekintetben. A római fürdő tavában még 1906 tavaszán két egészséges tövet láttam hatalmas úszólevelekkel ; ez a két tő a tónak északnyugoti öblében tenyészett, a bugyogó forrástól 10—12 m.-nyíre kelet felé. A bugyogó forrás közvetlen közelébe ültetett növényeknek nyomát sem látom, pedig éppen ezeknek az ültetése okozott tetemes fáradozást, a szerfelett finomszemű iszapnak a bugyogás folytán való folytonos mozgása miatt.» A Lukács-fürdő tavába a botanikusok több más, melegvizet kivánó növényt ültettek, mely- lyel inkább csak a tó időleges vagy állandó elhínárosodását mozdították elő. Ezek közül csak dr. Prokopp Jenő Nymphaea-YvonoAtksx kísérletét említem föl, a ki 1875-ben több Nymphaea-faj magvát ültette ide, de ezek közül csak a kisebbtermetű egyiptomi kék tündérrózsa {Nymphaea coerulea Sav.) fejlődött ki, a mely már azon év augusztus havában virágzott.3 E növény egy-két egyéne máig tartja magát a lótusz-zsufoltságban, de elszaporodni nem tud. Jelenlétét följegyezték 1893-ból,4 1896-ból 5 s konstatálom én 1905-ből, mert október 1-én a tó tükrét borító N. lotus L. között két, egymás mellett levő bokrát láttam, halaványkék virágaival. Aránylag apró, épszélű levelei kirínak a N. lotus L. levélözönéből. 1 Schilberszky K.: A hévvizi tündérrózsa budai termőhelye; Természettud. Közlöny, 1889. 370—374. 1.; kép a 371. 1. 8 Schilberszky K.: A hévvizi tündérrózsa ügyében; Természettud. Közlöny, 1889. 513. 1. 3 Prokopp J.: A kék tündérrózsa a Lukács-fürdő tavában; Természettud. Közlöny, 1893, 217. 1. 4 Természettud. Közlöny, 1893, 48. 1. 3 Természetrajzi Füzetek, 1896, 214. 1.
