Lovassy Sándor: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz függeléke: A keszthelyi Hévíz tropikus tündérrózsái (Budapest, 1908)
III. fejezet. Az egyiptomi fehér lótusz (Nymphaea lotus L.) régi eredetű előfordulása Magyarországon
51 ként a vizének 62’6° C magas hőmérséklete különben is kizárja, hogy benne Nymphaea valaha tenyészhetett volna. A tatai két kis forrástó sem a fenekének sziklássága, sem a vizének alacsony (17° C) hőfoka miatt nem alkalmas a Nymphaea lotus L. tenyészésére. A nagyváradi hévvíz úgy faunájánál, mint flórájánál fogva tényleg szubtrópusi oázis s kétségtelen, hogy a Nymphaea lotus L. nagyváradi előfordulása nem emberi p 1 á n t á 1 á s és gondozás, sem madarak közbejöttével történt bevándorlás eredménye, hanem egyenesen a g e o 1 o g i a i harmadkor maradéka, vagyis előfordulása ott ő s e r e d e t i. b) Az egyiptomi fehér lótusznak a budapesti Lukács-fürdő forrástavába való áttelepítése s ott tenyészése. A nagyváradi hévvizekből e növényt Kitaibel átültette a budai Lukács-fürdőhöz tartozó s vele szemben az utczán túl levő józsefhegyi forrástóba, még pedig, mint ezt Sadler «Flóra Comitatus Pestiensis» ez. művének 1826-ik évi kiadásából kiviláglik, mindjárt nagyváradi fölfedeztetése után. A Lukács-fürdő forrástavának hőmérséklete csak 26° C s vize kénes, mind a mellett a Nymphaea lotus L. benne jól megél s több mint egy évszázad óta kisebb-nagyobb háborgatások ellenére is díszlik. Reichenbach már 1830-ban azt írja róla, hogy évről-évre szaporodik.1 2 Nem lehetetlen azonban, hogy kevéssel utóbb, a negyvenes évek körül, valamely ki nem derített okból, pusztulásnak indulhatott, mert Frivaldszky János állítása szerint a Lukács-fürdő tavában most tenyésző Nymphaea lotus L. nem Kitaibel-íőI, hanem tőle és KoTSCHY-tól származik; mert 1840—50 között Nagyváradról ők hoztak ide példányokat s ők ültették itt el.1 Hogy ez tényleg másodszori átplán- tálás volt-e, vagy csak tövek megszaporítása, megfogyatkozás, vagy vélt kipusztulás esetében, csak úgy lehetne megfejteni, ha ki lehetne nyomozni, hogy Kotschy és Frivaldszky melyik hónapban ültették át a töveket. A Lukács-fürdő tavában ugyanis, mint kevésbbé meleg vízben e növény jóval későbben fejlődik, mint a nagyváradi thermában s e körülmény esetleg tévedésbe ejthette az átültetőket. így 1905 június 8-án, a mikor a lukács-fürdői tó Nymphaea-\i megtekintettem, a N. lotus-nak még csak kisebb, tojásdad, épszélű levelei voltak kifejlődve, a nagyobb, fogasszélű, vagy éppen teljesen kifejlett leveleinek még nyoma sem volt, virágokról tehát még szó sem lehetett ; holott Nagyváradon már a tél végén egészen kifejlett levélbokrai takarják a víztükröt s már kora tavaszszal virágzik. Ez nagyon könnyen félrevezethette FRiVALDSZKY-ékat. 1865-ben e növényt a Lukács-fürdő tavában tényleg veszély fenyegette, mert a tavat úszófürdővé alakították s a buján díszlő növényeket kitépték.3 De tőkéi részben a fenék iszapjában maradhattak, mert nem veszett ki s két évvel később, vagyis 1867-ben, a tónak az országút felőli részében ismét díszlett.4 A múlt század hetvenes és nyolezvanas éveiben ismét háborítatlanul tenyészett s levelei a tó tükrét csaknem egészen elborították s fehér virágai százával díszesítették. Schilberszky 1 Reichenbach : Flóra Germanica Excursoria, 1830, I. 14. 1. 2 Természettud. Közlöny, 1893, 382. 1. 3 Szabó J.: Budapest és környéke természetrajzi. . . . leírása, I., 25. 1. 4 Természettud. Közlöny, 1893, 382. 1. A keszthelyi Hévíz tropikus tündérrózsái. 4*
