Lovassy Sándor: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz függeléke: A keszthelyi Hévíz tropikus tündérrózsái (Budapest, 1908)
III. fejezet. Az egyiptomi fehér lótusz (Nymphaea lotus L.) régi eredetű előfordulása Magyarországon
50 A keszthelyi Héviz tropikus tündérrózsái. fürdőben teljesítendő geológiai buvárlatokra, a melyek az egész Európában páratlanul álló fauna eredetét voltak hivatva kideríteni. A vizsgálatokat Kormos Tivadar teljesítette a helyszínén s ezeknek során arra az eredményre jutott, hogy a szlavóniai fiatal harmadkori Melanopsis-fajok egy része közeli rokona a püspökfürdőbeliek- nek; egyrészt ez a körülmény, de másrészt az is, hogy a Püspökfürdő altalajának mélyebb kövületes rétegeiben egyetlen olyan csiga-faj sem fordul elő, a mely ma is élne — holott a diluviális fajok majdnem kivétel nélkül napjainkban is élnek arra utal, hogy a Püspökfürdő faunájának eredete a harmadkorban keresendő.1 Egy legújabb kutatás eredménye még jobban megerősíteni látszik a Kerner- Si'AUB-KoRMOS-féle felfogás valószínűségét. 1904 nyarán ugyanis Pax F., a breslaui egyetem tanára, a szepesmegyei gánóczi egykori melegforrások lerakta mésztuffában, kövületgyűjtés közben, egy vízinövény virágkocsánjának kövült töredékét találta, a melyet összehasonlító vizsgálatok alapján Nymphaea lotus L.-nek határozott meg.2 A gánóczi mésztuffa-lerakodások geológiai kora a felső plioczéntől az alluvium elejéig tartott, tehát legnagyobbrészben diluviális képződmény. Ha tehát Pax meghatározása helyes, úgy a Nymphaea lotus L. a diluvium interglacziális szakában a gánóczi melegforrások vizében is élt, de a források elapadtával létfeltétele megszűnvén, onnét kipusztult, míg a nagyváradi melegforrásokban, a meg nem változott viszonyok között napjainkig fentarthatta magát.3 4 BoRBÁs-nak az az ellenérve, hogy ha a Nymphaea lotus L. a magyar hévvizek benszülött vagy ősmaradék növénye lenne, más hévvizünkben, talán a Hévizén, Harkányon vagy Tatán is kellene teremnie;1 a következő okokból nem állhat meg. A Héviz forrás keletkezésének geológiai korát meghatározni nem lehet.5 6 A harkányi forrásnak nincs, s úgy vélem nem is volt melegvizű tava, egyéb1 Dr. Kormos T.: A Püspökfürdő hévvízi faunájának eredete; Földtani Közlöny, XXXV. 1905. 372 — 402. 1. s Pax F. : A gánóczi kövült növényzet; Növénytani Közlemények, IV. 1905. 89. 1.; részletesebben a «Beiblatt» 33, 34 és 37. lapjain. 3 Dr. Tuzson János a kir. m. Természettudományi Társulat egyik növénytani szakülésén Pax meghatározásának helyességét kétségbe vonta. 4 Borbás: A hévvizi tündérrózsa keletkezésének analogonja; Természettud. Közlöny, 1894. Pótfüzetek 151. 1. 6 A jelenlegi állapotot megelőző korban, a plioczén idő végén és a pleisztoczénben (diluvium), a Balaton körül több, azóta elapadt melegforrás volt. A tihanyi mész és kovasavas tufák, a Litér és Kenese közötti forrásmeszek és az a temérdek mésztufa a Balatonfelvidék fensíkjain mind egykori melegforrásokra utalnak. Nem lehetetlen, hogy a Héviz forrása reliktuma az egykori nagyobb thermikus tevékenységnek. A jelenlegi térszín a plioczén idő óta keletkezett. A Balaton medenczéje, valamint a zalai meridionális irányú völgyek és köztük a páhoki völgyület a pannoniai vagy pon- tusi rétegekbe mélyed és a pleisztoczén korban már megvolt. A levantei kor vizi üledékei e környéken még nyomokban sem mutatkoznak. A zalamelléki térszín kialakulása ennélfogva a legfiatalabb plioczén kor levantei szakában történhetett, a mikor már szárazföld volt az egész vidék. A jégkorszak klimatológiai hatása bizonyosan szintén érintette a Héviz környékét, mert ha «jégárak és inlandeis» nem is borították a túladunai területet, alacsonyabb hőmérséklet és bővebb csapadék — a jégkorszak kísérői — itt is uralkodhattak és ezzel a vastag tőzegtelepek keletkezését magyarázhatjuk. A mélységből fakadó hévvízforrást azonban, ha régibb a pleistoczénnél, a felszíni általános lehűlés meg nem szüntethette s a hőmérsékletét sem csökkenthétté. Mert hiszen napjainkban is vannak örökjéggel borított helyeken magasfokú hőforrások: Gröndlandban, Izland szigeten, a Kaukázus glecserei alatt stb. stb. Az a kérdés tehát, vájjon a Héviz a harmadkor óta túlélte-e a közben eltelt idők klímaváltozásait, avagy a tónak reczens kora van, a geológiai vizsgálatokból el nem dönthető. De ez különben is közömbös a tündérrózsák ügyére. (Lóczy.)
