Lovassy Sándor: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz függeléke: A keszthelyi Hévíz tropikus tündérrózsái (Budapest, 1908)
III. fejezet. Az egyiptomi fehér lótusz (Nymphaea lotus L.) régi eredetű előfordulása Magyarországon
48 A keszthelyi Hévíz tropikus tündérrózsái. hanem művelődési ellentét és ellenszenv volt közöttük, továbbá hogy a mohamedán kultúrában az Egyiptomban előforduló fehér és kék tündérrózsának semmi szerepe sem volt.1 Részemről azért sem vélem a töröknek tulajdonított átültetés föltevését elfogadhatónak, mert lehetetlennek tartom, hogy az akkori nehézkes közlekedési viszonyok közepette a török ily messze vidékre szóló növényhonosító-eljárást végzett volna csupán díszül szolgáló s hozzá még oly növénynyel, a melyhez közel hasonló virágú (Nymphaea alba L.) hazánk hideg vizeiben is szerte díszük és nem hozta volna egyúttal az Egyiptomban épp oly közönséges, de a hideg iránt sokkal kevésbbé érzékeny s így a mi éghajlatunk alatt sokkal jobban beváló kék tündérrózsát (Nymphaea coerulea Sav.) is, a melyhez hasonlót a mi hideg vizeinkben nem talált. Hogy Borbás a tudatos átültetés föltevését maga sem gondolhatta teljes mértékben valószínűnek, kitűnik abból, hogy említett véleményével egyidejűleg azt sem tartotta lehetetlennek, hogy a Nymphaea lotus L. magvát valamely költöző madár hozta a Nilus mellékéről hazánkba s az elszórt magvak közül a nagyváradi hévvizű tóban kicsirázott s elszaporodhatott.2 Egyébként a madarak által való behurczolás föltevésének a leghatározottabban Richter Aladár adott kifejezést; szerinte a Nymphaea loUis L. bevándorolt növény és a nagyváradi thermába való bejutása azon költöző madaraink, főleg gázlóink útján történt, amelyek telente seregesen lepik el Eszak-Afrika partjait s így e tündérrózsának bevándorlása természetes úton, költöző madarak segítségével könnyen megtörténhetett.3 Figyelembe véve azonban, hogy a költöző madárnak Egyiptomtól a nagyváradi thorma oly messze esik, hogy — eltekintve attól, miszerint az iszappal véletlenül a lábaihoz tapadt, vagy a tollai közé került apró, vizenúszó magot a Földközi- tengeren át útközben már elvesztheti, mert a tartós, gyors repülés következtében az iszap kiszárad s lepattogzik, a tollak közül a megszáradt magot pedig a levegőmozgás elsodorhatja — e nagy utat a legjobb repülő madár is csak több megszakítással végzi, az európai déli partok vizeiben első ízben, majd útközben még több helyen megismételt élelemkeresés, pihenő és tisztálkodás közben magáról az iszapot s esetleges magot annyira letisztíthatja, hogy mijié hazánkba ér, alig hihető, hogy testének valamely részén még rejtegethetne csírázásra képes afrikai magot. E növény Nagyváradra, a madarak útján történt behurczolásának feltevése is, épp a nagy távolság miatt, nagyon kevéssé valószínű. Egyedül az a vélemény látszik e tekintetben helyesnek, a melynek Kerner Antal adott kifejezést,4 t. i. hogy a Nymphaea lotus L. a nagyváradi hévvizekben a melegebb geológiai harmadkorból maradt reánk, miután az említett hévvizekben a későbbi jégkorszak pusztító hatását baj nélkül kiállotta. Nem tartja merésznek azt a föltevést sem, hogy akkor még, a mikor a magyar medencze éghajlata igen 1 Richter: A nílusi tündérrózsa, vagy ál-lótusz a magyar flórában; Természetrajzi Füzetek, 1897. 219. 1. s Borbás: A hévvizi tündérrózsa keletkezésének analogonja; Természettud. Közlöny, 1894. Pótfűz. 151. 1. 3 Richter : id. h. 219. 1. 4 Kerner: Die Vegetationsverhältnisse des mittleren und östlichen Ungarns ete.; Oest. Bot. Zeitschr. 1867. 223. 1. — Továbbá : Az osztrák-magyar monarchia növényvilága. (Az osztrákmagyar monarchia írásban és képben, 1886. 1. 251. 1.
