Lovassy Sándor: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz függeléke: A keszthelyi Hévíz tropikus tündérrózsái (Budapest, 1908)
III. fejezet. Az egyiptomi fehér lótusz (Nymphaea lotus L.) régi eredetű előfordulása Magyarországon
A keszthelyi Hévíz tropikus tündérrózsái. 49 hasonló volt ahhoz, a mely most Észak-Egyiptomban uralkodik, Magyarország vizeiben sokfelé el volt terjedve, de később, a megcsökkent hőmérséklet hatása alatt lassankint kipusztult és csak a nagyváradi Pecze meleg vizében talált alkalmas menedéket. Kerner föltevésének lehetőségét geológiai és palaeontologiai tények egyaránt támogatják. A geológiai bizonyíték az, hogy a nagyváradi hévforrások kréta-szisztémájú, tehát a geológiai harmadkort is megelőző korú hegy tövében fakadnak, ahol a harmadkori trachyt-kitöréseknek, amelyek Magyarországon a felső eoczén időszakától bezárólag a mioczénig történtek, nyoma sincs, tehát a viszonyok a harmadkor oligoezén-szaka óta, vagyis attól az időponttól kezdve, amelyben a paleon- tologiai adatok szerint a Nymphaeá-k nagyszámú faja élt s nagy földrajzi elterjedésre tett szert, ott teljesen változatlanok maradtak.1 A paleontologiai tények igazolják első sorban azt, hogy a nagyváradi hévforrások meleg vizű tava hajdan nagyobb kiterjedésű volt s már a diluvium előtt létezett.2 Paleontologiai adatok tanúsága szerint továbbá a Nymphaea lotus L. őseiül tekinthető Nymphaea calophylla Sáp. és N. gypsorum Sáp. fosszilis tündérrózsák lenyomatait az oligoezénkori rétegekben Francziaországban találták,3 a miből nagyon valószínű, hogy a harmadkorban a mai melegföldövi tündérrózsák ősei hazánk megfelelő területein is éltek, de a trópusi meleg apadtával s különösen a diluvium régibb felében beállott jégkorszak hatására azok a fajok, a melyek a megváltozott éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodni nem tudtak, kontinensünkről kipusztultak s csak egyetlen fajuk — a régi harmadkorból leszármazott utód — tarthatta fenn magát a Pecze szubtrópusi oázisában. Mert Európa legdélibb és legmelegebb részei hidegvizű pocsolyáinak, tavainak és patakjainak a hőmérséklete nem elegendő magas most már arra, hogy ez a növény azokban vadon, vagy kerten kívül elvadulva megéljen. Kerner fölfogásának helyessége mellett a legfőbb érvet — Brusina Spiridion 4 paleontologiai vizsgálatai alapján — Staub hozta föl.5 A nagyváradi Nymphaea lotus L. társaságában ugyanis olyan csiga-fajok, (Melanopsis Parreyssi Phil, és M. hungarica Korm.) élnek, amelyeknek közeli rokona ma a Nílusban is e növény társa s a mely sehol máshol, mint a Püspökfürdőben nem él. Brusina tanulmányozván a nagyváradi hévvíz élő és fosszilis csigáit, arra az eredményre jutott, hogy a Melanopsis-nem alakjainak olyan kimeríthetetlen sokaságát, egymástól messze eltérő alakokkal, varietásokkal és anomáliákkal, mint ezen a helyen előfordulnak, csakis hosszú idők sora hozhatta létre ; más szóval : e therma állatélete közvetlenül visszanyúlik a geológiai múltba. Minthogy Brusina vizsgálatai csakis a felületen gyűjtött, bizonytalan eredetű kövületekre vonatkoztak, a melyeknek tarka sokaságából a leszármazás nem világlott ki tisztán, a Magyarhoni Földtani Társulat 1904-ben megbízást adott a Püspök1 L. A magyar orvosok és természetvizsgálók XXV. vándorgyűlésének munkálatai, 1891, 49. és 454. 1. 2 Tóth Mihály dr. : Adatok Nagyvárad környéke diluviális képződményeinek ismertetéséhez; A magyar orv. és term.-vizsg. munkálatai, 1891, 477. 1. — Staub: Die Gegenwart und die Vergangenheit der Seerosen ; Engler’s Bot. Jahrb. XIV. Beiblatt Nr. 31, 1901. 3 Staub: A tavi rózsák múltja és jelene; A magyar orv. és term.-vizsg. munkálatai, 1891, 446. lap. 4 Brusina: Eine subtropische Oasis in Ungarn; Mitth. d. Naturw. Ver. f. Steiermark, 1902. 5 Staub : Új bizonyíték a Nymphaea loüis L. magyar honossága mellett ; Növénytani Közlemények, 1903, 1. 1. A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. II. köt. 2. rész. 2. szak. függ. 4
