Lovassy Sándor: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz függeléke: A keszthelyi Hévíz tropikus tündérrózsái (Budapest, 1908)
II. fejezet A tündérrózsák (Nymphaeaceae) tájékoztató átnézete, tekintettel az egyes fajok honosítási jelentőségére
A keszthelyi lléviz tropikus tündérrózsái. 41 Botan. Magaz. 1885, 6843. tab.; Conard: Waterlilies, 1905, 11. tab. — Melegvízű tóban nagy termete daczára is kevésbé mutatós, mint a N. capensis; rövidebb ideig van nyitva, kevesebb virágot is hoz s így a nevezett faj mellett tenyésztési szempontból inkább csak színváltozatainak van jelentősége, amelyek a következők : a) N. 2. rosea, halaványrózsaszíníí virágokkal, ß) N. z. rubra, vörös virágú. Y) N. 2. violacea (purpurata), szirmai lilaszínűek. £) N. 2. a2urea, a típusosnál világosabb kék. 7. Nymphaea coerulea Sav. 1802. As egyiptomi kek tündérrózsa. Levelei meglehetősen kerekdedek, általában csak közepes nagyságúak, de jó természeti s talajviszonyok között 30, sőt több cm. átmérőt is elérnek, épszélűek, vagy a hullámos kanyargatottságnak csak a gyenge nyomaival, főképp a lemez hátsó felén ; fölül egyszínű zöldek, alul világosabb zöldek, apró barna pettyekkel és a szélén vörhenyesbarna árnyalattal; bimbói kúpszerűleg kihegyesedők ; virágai 7—17 cm. átmérővel; a zöld csészelevelek a külső lapjukon rendszerint feketés hosszvonalak14. ábra. Az egyiptomi kék tündérrózsa (Nymphaea coerulea Sav.) virágának átmetszetc. Kisebbítve. — Caspary után. kai és pontokkal tarkázottak, belső oldaluk kékesfehér; szirmai hegyesek, aránylag keskenyek (14. ábra), hegyük fele világoskék, a tövük fele mindjobban elfehéredő, a porzószálak halaványsárgák, a portokok halaványkékek. Nyílik reggel 7 28-tól délig. Hazája Afrika északi és középső részei; Alsó-Egyiptom vizeiben közönséges és ott csak ez és a. TV. lotus fordul elő. — Színes képei: Flore des Serres 1851,653. tab.; Conard : Waterlilies 1905, 8. tab. — A régi egyiptomiak hitéletében a fehér lótusznál talán még nagyobb szerepet játszott, mert a régi sírok halotti koszorúiban a virágát csaknem minden egyes esetben nagyobb számmal találták, mint a fehér lótuszét. Rhizómáit már 1799-ben Európába hozták és itt 1801-ben (Párisban) virágoztak először .1 Ez a kék tündérrózsák legkevésbbé kényes faja, a szabadban éghajlatunk alatt oly vízben is jól díszük, a melynek hőmérséklete a 17° C.-t sohasem múlja fölül, mint azt a tata-tóvárosi úgynevezett melegforrások két kis forrástavában 1876 óta való tenyészése igazolja. E két kis forrástó sziklafenekének egyes 1 Flore des Serres 1850, 20. 1. — Emery: A növények élete, 517. 1.
