Lovassy Sándor: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz függeléke: A keszthelyi Hévíz tropikus tündérrózsái (Budapest, 1908)
II. fejezet A tündérrózsák (Nymphaeaceae) tájékoztató átnézete, tekintettel az egyes fajok honosítási jelentőségére
42 A keszthelyi Hévíz tropikus tündérrózsái. mélyedéseibe leiszapolódott csekélyke talajban az egyiptomi kék tündérrózsa szépen díszlik. A viz hőmérséke a két forrástóban télen-nyáron állandóan 17° C. Ide Zednik Venczel volt urad. főkertész telepítette magból oly módon, hogy a magvakat kosárban kevés föld és moha között a melegházi szaporítóban kicsiráztatták és a kis kosarakat nagyobbakba téve, földdel és kövekkel megterhelve a forrástó vizébe sülyesz- tették.1 Az egyiptomi kék tündérrózsa itt azóta igen elszaporodott és egész nyáron virágzik; a lombozata a legkeményebb télen is megmarad épp oly üde zölden,2 mint amilyen nyáron. Összehasonlítás végett, a Magyar Földrajzi Társulat Balaton- bizottsága megbízása folytán, 1904 szeptember első napjaiban személyesen kerestem föl e növényeket és meglepetésemre csak az egyik forrástóban valami 200 nyílott virágát olvastam össze. Magot itt bőven terem, mert a tó egyik szögletében annyi fiatal magnövénykét találtam, hogy szinte békalencseszerűen borították a viz tükrét. Mindamellett a vízfenék sziklássága és a termőtalaj csekélysége következtében alig szaporodhatik tovább. Azonkívül időszakos háborgatásoknak is ki van téve; bizonyos fonalmoszat úgy elhatalmasodik a kristálytiszta vizű tó sziklaalján, hogy a viz elfolyását gátolja, ennek irtására pedig a forrástavon keresztül erős vaslánczot fektetnek és azt keresztben vontatják, miáltal a tündérrózsa is sokat szenved. — A Hévizén történt tenyészéséről alább szólok. Színváltozata a Nymphaea coerulea albiflora Casp. 1877, fehér virágokkal. Ritka. Hibridje a N. Pennsylvania, melyet a N. coerulea sa N. zanzib ari ensis mesterséges keresztezése által 1901-ben a philadelphiai egyetem botanikus kertjében hoztak létre. Meglehetősen középalak a két szülő között; levelei a coerulea alakjával, de a zanzibariensis fogazottságának nyomaival; a levél alsó és a csésze külső lapja a coerulea pettyeivel; a kék szirmok nem oly hegyesek, mint a nevezett fajnál. Meddő. — Színes képe: Conard: Waterlilies, 1905, 26. tab. Tenyésztési czélra előnye, hogy csaknem egész nap (reggel 8-tól d. u. 5-ig) nyitva vannak a virágai. Az utóbb tárgyalt négy kékvirágú tündérrózsafaj (N. stellata, N. coerulea, TV. capensis, TV. zanzib ariensis) rendszertani rangjával a botanikusok nagyon sokat experimentáltak. Caspary 1866-ban (Miquel, Annales Musei Bot. Lugduno-Batavi, II. 243—246) a TV. coerulea-1 a TV. stellata alá foglalta synonym gyanánt, a TV. cap ensiskülön fajnak tartotta, a TV. zanzib ariensis-1 még nem ismerte. 1877-ben (Botan. Zeitung, 203. 1.), a mikor az utóbb említett fajt s eredetét először körvonalozta s diagnózisait megállapította, kölcsönös beporzási kísérletei alapján a TV. coerulea-1 elválasztotta a TV. stellata-tói s most már négy fajt különböztetett meg. Ugyanezen alapon állott 1888-ban is (in Engler-Prantl, Nymphaeaceae, 9. 1.). Ugyanilyen felfogást követett 1901-ben Conard is (in Bailey; Cyclopedia of Americ. Horticult, N—0, 1108. 1.); ellenben az Index Kewensis (1904, II. 321. 1.) a TV. coerulea-1 a TV. stellata alá vonja, sőt még tovább is mennek; a «Hand-List of Tender Dicotyledons cultivated in the Royal Gardens Kew» (1899, 487. 1.) a TV. coerulea-1, a TV. zanzib ariensis-1 s a TV. capensis-1 a TV. stellata épp oly varietásául sorolja fel, akár csak az utóbbinak a fehérvirágú változatát. Legújabban Conard (The Waterlilies, 1905) a TV. stellata-1, TV. coerulea-1 és TV. capensis-1 külön fajnak, ellenben a TV. zanzib ariensis-1 az utóbbi faj varietásának veszi. Én a két utóbbinak a Hévizén a szabadban történt párhuzamos megfigyelése s a fentebb körvonalozott különbségeik alapján a TV. zanzib ariensis-1 is külön fajnak tekintem. 8. Nymphaea micrantha Guill. et Perr. 1830. (Syn.: N. guineensis Schum, et Thon. 1829). Kisebbtermetű faj ; kerülékes-szívalakú levelei csak 7—8 cm. 1 A honosító fiának, Zednik Pál pozsonyi városi főkertcsznek tudósítása. 2 Nagy Ferencz urad. főkertész szóbeli közlése.
