Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
A balatoni binär fajai. 63 a keszthelyi halász nyelvén a szilvafalevelü hínár. A Potamogeton-t BENKŐ JÓZSEF 1 úszányfünek, békaszőllőnek és sárcsafünek 2 nevezi. Az utóbbi két szó azért nevezetes, mert a vízi növény magyar nevében a vízi állat neve gyakran megjelenik (20. ábra). A Potamogeton per- ö foliatus oly értelemben j§P felemáslevelű (planta jr heterophylla), hogy az ff alsóbb levelei a vízben fjjsA i a szár czikkével együtt «01 \mm jobban megnyúlnak, a wj/ víz szinén lebegő' levele | pedig sűrűbb-helyzetű, kurtább és aránylag lllll (P^jcJL szélesebb marad. A Ba- ^^^^^^ Bp fij^Jr ÉÉi latonban rendesen négy ^^^^^^ kurtábblevelű (forma ^ brevifrons), melynek alsóbb levelei is kur- l^mfmi/lr tábbak és tojásalakúak; M ez a gyakoribb minden- pMf If felé; 2. a kereklevelű TOffiík Sil tőalak (P. Loeselii RÖM. W||1KIÍ et SCHULT.) ; 3. a hosz- llBm | szabb-levelű (forma longifrons) sokkal rit- M ffPljJr kább, de azért található f| W/JM^^^^^é^ mindenütt, s különösen 14 WM^^Sl ^mkid virágzása előtt feltűnő. ß^fzg^^**^ Ennek a levele hosszú- ^^^^^^^ kás vagy hosszas-tojásdad, de lándsásan el nem hegyesedik. A hajtásain levő levelek kurtábbak; 4. a cordatolanceolatus KOCH , levele, kivált a felsőbb szívforma alapból lándsásan hegyesedik. Ritka. A levél eltérő alakját a vízi alkalmazkodásnak tulajdonítom. 2. A másik a kétszikű és hajszálfinomságú levélsallangokkal felruházott, csinosabb, pirosas Myriophyllum spicatum L., vagyis a balatonvidékiek süllőfüve vagy süllőhínárja, az elnevezést a Balaton vízi életéből merítvén. BENKŐ i. h. 423. old. 20. ábra. A balatoni hínár fPotamogeton perfoliatusJ felső darabja kerek, szárölelö leveleivel (P. Loeselii R. et SCH.). A levél tövéből a termő füzér nő ki, a korosabb a terméssel a vízbe görbül (a). Külön egy termőfüzér nagyobbítva. Fönt a fiatal levelek összezárkódzása is látható. 1 MOLNÁR J. «Könyvház»-a I. (1783.) 332. old. 2 Eredetileg CSAPÓ JÓZSEI szava (Új füves és virágos kert 240. old.), s pedig egyenesen sárcsa szóból, a mint a Balatonnál ma is így ejtik ki.
