Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)

1. rész. A Balaton növényzete általában

82 Visszapillantás. Körös Sárrétjén, az Alföld régi tőzegének (kotú) elporladozását haszonvétel nélkül bevárták vagy mint a belőle csínált országút égett el; a helyett, hogy kiásták és felhasználták volna, inkább vagy mesterséges tőzeget csinálnak, vagy odaszállított fával tüzelnek. Visszapillantás. A hínár általános életmódját, kivált az irtás érdekéből szükséges szaporodását elég terjedelmesen ismertettük. A mi ezentúl a hínár biológiájából évenként megfigyelendő és följegyzendő, ez már nem éppen szorosan a botanikus munkája, hanem mint tárgy bármely fizikailag vizsgálódóé lehet. O kiderítheti ezek után a hínár vízi életmozzanatának más aprólékosságait, a Balaton vizének természetéhez való alkalmazkodását, valamint a sok-évi szaporaságból vagy fogyatékból a hínár életmódjának kedvező és alkalmatlan életkörülményét statisztikailag is kipuhatolhatja. A hínár némely esztendőben több, máskor kevesebb, a mint a természet kedvez neki s a mint más termésből is néha több, néha kevesebb az Isten áldása. A változás beállhat a hínár szaporaságában, illetőleg fogyatékában is ép úgy, mint más vízi vagy szárazi növényében vagy állatéban. Egyik esztendő jobban kedvez neki, mint a másik. De mivel előre nem tudjuk, mikor lesz szaporaság vagy fogyatkozás, előre az okát se kutathatjuk, később csak a múltból következtethetjük. — A helyszínén a megelőző vagy még uralkodó körülményekből, a víznek alacsonyabb vagy magasabb állásából stb., az okát gyakran ki lehet olvasni. Előre azonban gyakran nem vizsgálódunk, vagyis a hínárnak életmódját évről-évre, hónaprólhónapra nem jegyezzük, ezért azután az elszaporodása, máskor a megfogyatkozása meglepő. így fog ez tovább is ismétlődni, ez a hínárnak ügye-baja. Az 1895. és 1896-ki magas vízemelkedéskor a hínár szaporán nem tenyészhetett, lehet, annyi magvat és sarjat sem alkothatott, mint máskor. Ezért gondolták 1897-ben, midőn a Balaton vizének lefolyása április hóban elzáratván, a vize ennek ellenére is apadt, hogy a hínár kevesebb. Ez az ok lehet egész az igazi, de saját vizsgálatom szerint hínár 1897. aug. 30. és szept. 5. közt a bakonyi part vizében, sőt a boglári öbölben is, elegendő volt. Volt elég magva és sarja, sőt még virágzott is, úgy hogy a jövő esztendei tenyészés bőségesen elő volt készítve. Az 1898-iki, tavaszi nagy vízben, LÓCZY szerint, hínár ismét alig volt. A hínár élete is sok mindenféle természeti októl függ. Mihelyt a hínár valamely esztendőben, élete zavartatván, elegendő csírát nem alkothat, a kevesbülés jövő esztendőre észrevehető lesz, valamint a bő termés után való szaporasága is. Ha a csíra megvan, a hínár kiküzdi magának a rendes életét. A nagy víz megnehezíti, az alacsonyabb vízállás megkönnyíti a szaporaságát; amabban szára megnyújtásával erőlködni kell, emebben rendesen nagyobb küzdelem nélkül fejlődhetik. Kisebb, csendes vízben a hínár zavartalanul, töméntelenül elszaporodhatnék, úgy hogy végre nagysokára ez a hely lenne a megölője, mert nagy szaporaságával a kisebb víz elposványosodnék, sekélyebbednék, mint a mai Kis-Balaton, végre az egész hínárpocsolya kiszáradna. Ilyen pusztulásról s a Balaton vizének elrútításáról és tönkremeneteléről még soká, nagyon soká szó sem lehet. Továbbra kívánatos és ajánljuk, hogy a tó mellékén az érdeklődő a hínárélet változásait figyelemmel kisérje és a tapasztalatot évről-évre feljegyezze. Hogy menynyire szaporodhatik a hínár, hogy igazán mennyi tekintetben ártalmas, több esz-