Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
A Balatonmellék egyéb vizeinek virágzó növényzete. 83 téndei figyelem után lesz világosabb és meggyőzőbb; azután bizonyára ártatlanabb színben lesz a hínárnak balatoni élete előttünk. Idáig szerzett tapasztalásunkból a hínárt nagyon fenyegető vagy félős bajnak nyugodt lelkiismerettel nem mondhattuk. Az esztendőről-esztendőre végzendő ritkításon kívül őrszemmel kell vigyázni, vájjon a hínár nem győzedelmeskedik-e a somogyi parton is, vájjon a sekély vízben nagyobb bajt később nem okoz-e s vájjon a hínár a szárát még hosszabbra nyújtván, a mélyebb vízben is nem bír-e félelmesebb módon elszaporodni ? Mi következhetik be sok száz esztendő múlva, nagyjából fentebb elmondottam. Én nem élem meg, de valóban kiváncsi vagyok már most látni, minő lesz a részletes változás 20—50 esztendő múlva ! V. FEJEZET. A BALATONMELLÉK EGYÉB VIZEINEK VIRÁGZÓ NÖVÉNYZETE. A Balatonmellék egykori vizeiből sokat leapasztottak, de azért álló víztükör még több helyen van. Ilyen pl. Siófok határában a Sóstó, Boglár, Csehi, Orda és Fonyódfalu közt több kisebb-nagyobb tó, Kéthely és Tót-Szent-Pál körül a nádas víztükre, Fenéken a Zala meg a Kis-Balaton, valamint a környéke, Hévvíz meleg lápfürdője, Tapolcza fakadó vize, Tihany Kis-Balatonja (tölcsértava). Ellenben a Kőcsi tó medenczéje, Almádi és Alsó-Eörs közt a hegyen kiszáradt, sarában a sertés hősködik (v. ö. XVII. féjezet). Ezeknek, bár nem mindegyiknek álló vízében először már a széles levéllel a víz szinén elterülő tündérrózsa szövetkezete is uralkodik (24. old.), a mely a nagy Balaton hullámzó vizét kerüli. Tagja e vizekben a ruczaöröm (Salvinia natans, 8. ábra), a békalencse négy faja, 1 a nálunk langyosabb vizet kedvelő Potamogeton fluitans, a Polygonum amphibium var. fluitans, a békatutaj, a súlyom (23. ábra), a tündérfátyol (Limnanthemum), kivált pedig a tündérrózsa meg a habrózsa. Több északi hullámzó (fluitans) vagy sütkérező alak (forma natans), pl. a Sparganium-é, e vizekben sem terem. A tündérrózsának Hévvíz szélében meg a csatornájában a kisebbvirágú, a habrózsának Tót-Szt.-Pál berekjében a selymesebb eltérése is terem. A selymes ruházat a vízben sajátságos, szokatlan szervezkedés. A tündérrózsa levele a leapadt helyen heliotropice, tölcsérformára fölfelé emelkedik, Bogláron a Ranunculus sceleratus var. heterobios alsó úszó leveleivel szintén a tündérrózsa alakzatjával szövetkezik. (Lásd 97., 113. old.) Említésre méltó, hogy a Balaton mellékén úszólevelű, tehát felemás boglárka nem nő. KITAIBEL csak Kajárnál jegyezte fel, ha még el nem pusztult. Második szövetkezet a bemerült, vékonyszárú hínár, még pedig a NagyBalaton két hínárján kívül kurtábbszárú alak is, ezért kisebb vízben is meg tud élni. Csergedező vízben a vízfolyással egy irányban nyujtódzkodik vagy vele együtt himbálódik. A békanyál nevü és tiszapamutot alkotó fonálmoszatok is ide sorozandók. Rendes tagja a tündérhínár két faja, az uszányfű: a Potamogeton coloratus, 1 Ilyen esetben, általában ha a magyar név után nincs ott a latin, ezt, valamint a növény fajait a munka végén levő névjegyzék segítségével a systematikai részben leljük meg, 6*
