Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
Az elhínárosodás okai. 75 rább szembetűnő, mint a szárazföldi növényé, úgy látszik, a M. physocaule alkalmazkodás szülte nem is nagyon régi átformálódás és kiválóan a Balaton mély vizének a sajátja, s itt uj fajjá kezd alakulni. Nevezetes példája mindenesetre, hogy a kerti átformálódáson kívül, a vízi fű is hamarosan tudja bélyegét idomítani, megváltoztatni. Ez az alak a mély vízben állandó maradhat, ezen kívül megsemmisülhet, mint eltűnt már számtalan ilyen jelenség a növények, kivált a víziek életsorából. Termékenyűlt virága a termésnek jókora nagyságra növekedéseig kint van a vízből, tehát elvirágzás után nem merül le a vízbe, a mint LUDWIG i. h. 96. old. állítja. A süllőhínár őszkor szárának alsóbb részéből bocsát számos sarjat, úgy, hogy a magván kívül ivartalan úton is bőségesen bir szaporodni. Végre az a biologiai életműködése is említésre méltó, hogy őszszel a felfúvódott czikkek beszűkülése (eredetileg a csomó, nodus) helyéről mellékgyökerek erednek. Ezzel a széthullott darab a fenékre leereszkedik, a sárban meggyökeresedik, később sarjat bocsát. A süllőhínár tehát a megifjodásnak ezen a különös módján is tudja faját szaporítani. Csodálatos, hogy a mellékgyökér Keszthelyen már 1891. jún. 15-én kinőtt a még virágzása elején levő szár bütyökjéből, mintha még más fiziologiai czélja is lenne. A hínár sok magvat érlel, melynek ha egy részét a vízi madár elfogyasztaná is, marad még belőle elég a szaporodásra. Ezen felül a vízben, a nélkül, hogy megakadályozhatnék, sok tőrügye és törzssarja keletkezik, belőle azután számos új ivadék támad, mely, a míg föl nem merül, mint vízi hínárrét a Balaton fenekét egészen elboríthatja. így Badacsony fürdőjében, 1 méternyi víz nagy távolságán úgy éreztem, mintha összefüggő gyepszőnyegen járkálnék. A szaporaság kellékeinek ily bőségéből tehát előre kiszámítható, hogy a Balatonban — irtás és ritkítás nélkül — a hínár még jobban is elszaporodhatik. A nagyszámú magtermék, a sok rügy- és sarjproductio következtében a hínárnak teljes kiirtása lehetetlen. Az elhínárosodás okai. A Potamogeton perfoliatns, valamint a Myriophyllum spicatum nevű hínár is egész Európa vizeinek nem ritka növénye. 1 Csendesebb vizeinkben, leginkább a magyar haza közép tájain, florisztikai irodalmunk kezdete óta ismeretes. Ott himbálódik a Balatonban is réges-régen, törzsökös lakosa, nem újabbkori vendége. Ottléte legalább a tó mostani alakjának régi megalakulásával majdnem egyidejű lehet. Csak a hínár ellen való panasz nem régi; lehetséges azonban, hogy a balatonbeli nagyobbfokú elszaporodása az ártalmától való ijedséggel együtt újabb-korbeli Hogy azonban a hínár a régibb időkben is veszedelmes módon el bírt szaporodni, nyelvünknek eredeti szólásmódjai meggyőzően igazolják (v. ö. a 55. old.). Balaton-vidék jó népe régóta békésen megfért ismert hínárjával, az ország nem hallotta az ő panaszát. Ezer meg ezer ember üdült már a Balaton fürdőjében, halászott vagy csolnakázott a hullámzó Balaton tetején, a nyolczvanas esztendők eleje előtt, a nélkül, hogy a hínárra haragos szemet vetett volna. Az ilyen hínáros baj rendesen a kultúra magasabb haladásával lesz égbekiáltó. Szép és világos pél1 NYMÁN: Conspectus Europaeae p. 250 , 682; — B OISSIER : Flora orientális V. p 17 , II. p 755.
