Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
A hínár elterjedése. 67 ben nem gyökeresedő hínár a hajó mentén le nem merül, mert a szárát a víz mélysége irányában ilyen csapás nem éri Az ilyen hínárt legfeljebb a ketté szelt víz, a vízszin irányában csapja tovább. A hínár nagy masszája, mint említettem, a bakonyi parton s itt kivált az öblökben van. Helyenként elég, úgy hogy a hínárcsoport barna színe vagy a pirossága könnyen szembeötlik. A hínárcsoport közt mindég van kisebb-nagyobb, tehát kellő távolság. Még a hol a legsűrűbben nő is, mint Almádi és Keszthely körűi, sem hínártorlódást, sem hínárt hínáron, azaz rétegességet, sem vastagabb hínárpárnát, hínárbozótot, vagy hínárzátonyt, a mely a hajónak vagy sajkának útjában akadékoskodnék vagy felrartóztatná, sem «átlábolhatlan szövedéket, mely miatt aztán nem mozoghat a víz és beállhat a elturfásodás», -— a Kis-Balatonon kívül •— sehol sem láttam, pedig rá kellő figyelmet fordítottam. A hínár egymásra zsúfolódva természetszerű életet nem is folytathatna, az alsó réteg virágjával a víz fölé nem emelkedhetnék, a régi szára pedig elpusztúl, úgy hogy hínárréteg nem is keletkezhetik. Van hínár elég, helyenként kelleténél több, de bár többnyire a hináros helyen és a hínár közt jártam-keltem, és sajka-háton a Balatont több ízben, széltében-hosszában beutaztam, sehol se jutottam olyan helyre, a hol a hínárcsoport között sajkánknak csak legkisebb baja is lett volna. Ép ezért a hínárnak helyenkén való csoportját inkább csak hínárfoltnak nevezhetjük. A víz, a hol a hínár nő, mindég tiszta, a mélysége pedig különböző. A víz szélében, a sekélyebb vízben kurtaszárú más hínár nő (Naias marina, Ceratophyllum demersum, Chara foetida Keszthelyen, a Myriophylhim verticillatum Badacsony és Ábrahám közt), a mely szárát a vízben tetemesen nem tudja nyújtani, de ezt is csak kevés helyen látni. A part sekély tunya vizében, az iszapos helyen, a Potamogeton perfoliatus meg az ártalmatlanabb Myriophyllum spicatum hínár is gyökeredzik. Itt természetesen kurtábbszárú, vagy a víz színén hosszabban nyúlik el. Innen aztán félméteres, egyméteres, vagy másfélméteres mély vízben a hínár mindig jobban bujálkodik, tehát a fürdő vizében és körülötte gyakran nagy bősége terem. Legmélyebb vízben, Szántód és Tihany közt, a hajójárás mentén tenyészik, körülbelül 2 méter mély vagy valamivel kisebb vagy mélyebb (2'2 m.) vízben s pedig elég bőven (Myriophyllum), de ennél eltérően nagyobb mélységben már hínárt nem láttam. A víz mélységét tekintve a vélemények eltérők. Általában ismeretes, hogy 1—1"4 mélységű víz, tehát a Balatonnak alacsony vízállása, a hínár életmódjának tagadhatatlanúl kedvező, 1895. nyarán GYAPAI N. szerint 1 a Balaton vize csaknem félméternyivel volt magasabb, mint 1894-ben, mégis 1895-ben több lett volna a hínár, mint ennek előtte bármikor. LÓCZY engem az ellenkezőről értesített, hogy 1895. és 1896-iki valamivel magasabb vízállás után kevés a hínár. Ennek az ellentétes két jelentésnek az a magyarázata, hogy magasabb vízálláskor a parton megbővült vízben csakugyan több a hínár — melynek az L40 m. mélységű víz kedvező — mint alacsony vízállás idején; a parton levőnek ez pedig szembetűnőbb. Ugyanakkor a víz mélyebb helyeiről a hínár pusztul, vízbeli területe tehát nagyobb vízállás alkalmával keskenyebb. A víznek kisebb-nagyobb mélysége kétségtelenül sokat dönt a hínár kedvező vagy nyomorgó életén, de épen az idézett ellentétes 1 Földr. ICözlcm. 1895 812 old. 5*
