Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
68 A hínár elterjedése. véleményekből látjuk 1. minő eltérő az individuális Ítélet, mennyire máskép íogja fel két szemlélő a hínár életét és sokaságát; 2. hogy bármily döntő is a víz mélysége a hínárra nézve, ezenkívül még sok más ismeretes és ismeretlen mozzanat szabhatja meg a hínár szaporaságát vagy fogyatékát, s e mozzanatok egyik serege inkább a kisebb, a másika a nagy vízálláskor jobban érvényesül. A víznek bizonyos mélysége, pl. 3 méter, tapasztalatom szerint, a hínár életére még sem pusztító, sem kiválóan gyarapító nem lehet. Én az 1896-iki nagyobb víz után, az 1897. ősz elején azt tapasztaltam, hogy a Balaton vizében kellő-mennyiségű hínár van és rendes életmódját, kivált a szaporodó szervek alakítását, ép oly módon végzi, mint más esztendőkben. A mi pedig a víznek nagyobb mélységét illeti, botanikailag LÓCZY tapasztalatának kell helyesnek lenni, mert a mélyebb víz a hínárt szára megnyújtására erőlteti, a mi nálunk három méteren túl nem megyen. Öt méter mély vízben nálunk hínár nem nő. Ascherson 1 ennyire becsüli a Potamogeton perfoliatus megélhetésére való vízmélységet. Dr. RICHTER gráczi tanárnak dr. LÓCZY-IIOZ intézett levele szerint a Wörthi-tónak 5 mtnyi vizében még van virágzó növény. Báró JABORNEGG MÁRKUS, a klagenfurti botanikus kert igazgatójának hozzám intézett szives sorai (1891) szerint a Potam. perfoliatus nevű hínár a mária-wörthi tóban, 3—5 méternyi mélységben él, a víz tükréig felnő, de legfeljebb csak annak lehet bajos, a ki nem tud jól úszni. Más bajt nem ismer, melyet ez a hínár ott okozhatna, SCHIMPER (Pflanzengeografie auf physiologischter Grundlage 850. old.) szerint ellenben 6 méteren túl a virágzó növény már csak elszórva él, 7 méternyi vagy mélyebb vízben a nagyobb füvekből csaknem egyedül a Nitella syncarpa terem. Boden tavában a nitella-rét helyenként 30 méter mélységben van. A hínár szárának hosszúságát is a víz mélysége szabja meg: sekélyebb vízben kurtaszárú, de két méter mély vízben 2 5 méter hosszú hínárt gyakran szedhetünk, mert a hínár a fenékről a víz mélységén végig nő, ezen felül a felső és ágas része, a vízmélységen kívül, még a víz szinén is jó darabon el szokott nyújtózkodni. A víz hőmérséke, melyben a hínár él, elég langyosnak mondható. Említésre méltó, hogy a Balaton vizének hőfoka a felszínen is, a fenéken is gyakorlatilag ugyanaz. Vízi hőmérővel a következő eredményre jutottam. Balaton-Füreden 1891. jún. 13-án, meglehetős hűvös időben, d. e. 10 óra tájban, a Balaton vize egy méter vízben, a fürdőház környékén, több helyen mérve, 13-6 R. (17° C.) ; a levegő hőmérséke 19° R. (23-75° C.). Erre zivataros eső keletkezett, a légkör hőfoka 13, majd 10° R-re (16'25—12'5° C.) süllyedt; ellenben a víz hőfoka a fürdő szabad helyein, a hol a zivatar ért, 1 — 1 3/ 2 méter vízben az előbbi 13'6° R. (17° C.) maradt, a víz szinén is, a fenéken is. július 28-án ugyanitt, 22 méter mély vízben a víz szinén, 1733° R. (21'66° C.), a víz fenekén 17'2° R. (215 C.); a levegő hőfoka 20° R. (25° C). — Tihany felé egy öblöcskében 8 dm. mély víz fent is, a fenéken is 17 6° R. (22° C.), a körlég 20° R. (25° C). Keszthelyen, jun. 15-én d. e. 10 óra tájban, 35 dm. mély vízben 132° R. (16'5° C.); 65 dm. mély vízben a hőfok a víz színén is, a víz fenekén is ugyanannyi; a légkör hőfoka 17° R. (21-2° C.). 1 Synopsis der mitteleurop. Flora I. 1897. 313. A P. perfoliatus szára hosszúságának szélsősége 6 m.
