Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
59 A hínár fogalom az irodalomban. Mindamellett a hínár, akárminő veszedelemnek híreszteljék, papiros közt könynyen megölhető és szépen megszárítható. A hínár vagyis a Charybdis-féle fogalom egyáltalában nemcsak nyelvünkben kisértget, hanem a földrajzban meg a botanikában uiás-más formája szintén ismeretes. így pl. a mintegy 60 ezer négyszögmértföldnyire terjedő s Németországnál hatszorta nagyobb mesés Sargasso-tenger vagy úszósziget az Atlanti-oczeánban, a Kanári-, Azóri- és Bermuda-szigetek közt, melyet az ott nem gyümölcsöző Sárgás sum natans vagy A. bacciferum (hajónyüg, golfhínár) alkot, szintén nem más, mint tengeri hínár, vagyis tengeri úszó sziget, tengeri vagy atlantisi rétségA Európa belvizeinek ilyen szörnyetege a német « Wasserpest», melyet én átokhínár-nak 2 neveztem. Ez a növény (Előde a Canadensis RICH , Anacharis Aisinastrum BAB., Serpicula occidentalis PURSH (a közösivarú példa), Udora verticillata SPRENG., U. Canadensis NUTT. (a kétlaki átokhínár)] Észak-Amerikából 1836-ban került Ir-, 1842-ben Skót-, 1847-ben Angolországba. Innen Európa északnyugoti belvizeit oly pusztítóan árasztotta el, hogy ott az átokhínár ellen a panasz általános és alapos. Sarjadzó rügyről, valamint azon szerencséje folytán is, hogy minden darabkája meg bír gyökeresedni, hihetetlen módon elszaporodik, ámbár Európában csakis szűzen terjed, mert itt csupán a nősténye él és alkalmatlankodik, tehát rendes szaporodásra való magvat nálunk nem is hozhat létre. Nincs növény, a mely magtalanul, csupán sarjról, oly hatalmasan el bírna szaporodni, mint az Elodea. Az átokhínár Németországban a csatornát eltorlaszolja, a zsilip nyitását és lezárását, valamint a hajózást és más vízi közlekedést is gátolja, fürdéskor és halászás közben is alkalmatlan, sőt rendkívül nagy masszájával a víz lefolyását is megakadályozza, s az eltakarítása nagy költségbe kerül. Bámulatos gyors és töméntelen szaporasága ez az átokhínárnak, hímje nélkül, magtalan létére, egész példátlan ez a növények történetében! Nem mulaszthattam el ezt a bajt ismertetni, mert láthatjuk belőle, hogy a hínár, más növény képében, másutt is kártékony, sokkal kártevőbb, mint a szép Balaton vizében (11. ábra). 3 De még más vízi növény is gátolja gyors és hatalmas elszaporodásával a vízi életet és közlekedést. LEUNIS 4 a Potamogeton fiuitans-t említi, mely a Spree-folyón a balatoni hínár módjára, töméntelen szaporodásával a hajózásnak alkalmatlankodik, — trencsénvármegyei Stranske falu erdei tengerszemében (Jezera) a Pota mogeton natans szaporodott el, egymaga nő a kis tóban, s a virágzó szára egyszersmind a tó mélységének természetszerű mértéke, 1T0 méter hosszú. LUDWIG Greiz-melléki Hirschenstein környékéről a Ceratophyllum demersum-oi említi, a mely ott az ő Wasserpest-jök módjára ártalmaskodott. 5 Töméntelenségével gyakran hazánkban is alkalmatlan. 1 LEUNIS : Synopsis der Pflanzenkunde, III. kiad., III. köt. (1S86.) 150. old. 2 Tanáregyesületi Közlöny, 1882—83. 187. old 3 V. ö. BORBÁS V.: Atokhínár fenyeget, az Orsz. Középiskolai Tanáregyesület Közlönyében 1882—83. 185—186.; CASPAKY : Die Plydrillen; PKINGSHEIM, Jahrbücher für wissensch. Botanik I. 438. stb. old ; — IHNE: Geschichte der Einwanderung von Elodea Caudensis, im 18. Berichte der Oberhess. Gesellsch. für Natur- und Heilkunde. Giessen, 1879. 66—82. old. i Synopsis der Pflanzenkunde II kiad., 1152. old. 5 «Ceratophyllum demersum L. eine zweite Elödtat>. Correspondenzblatt des botan. Vereins «Irmischia», 1881. Nr. 11, 12, p. 47-48.
