Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
56 A hínár nyelvtani és mytliosi értelmezése. vándorlápja is a tündéri képzeletnek természetbeli alakja vagyis materiája, ilyen tehát a hínár is lehet. A magyar nép mythosvilágában a vízi lényekkel egyáltalában szeret foglalkozni. Vízből repül fel a lidércz (bolygó tűz, mocsárgáz és kénhydrogén) a sok pénzzel ; innen hordja a gólya a családi örömet. A magyar mythologiának vannak vízi tündérei, vízi emberei, 1 és hattyúnői. Én élénken emlékezem vissza, hogy néztük — gyermekkoromban, Ipoly-Litke és Tőrincs között — a befagyott Csádaj mocsár jéghátán a tüzes emberek tánczát. Azaz mindég vágytam látni; a téli estéken oly látható színekkel meséltek a tüzes emberekről. Esengve kértem, hogy mutassák meg nekem ; de mikor mutatni akarták, a tüzes embernek soha sem jött kedve tánczolásra, hogy a valóságát láthattam volna. A hol a nép fantaziája a vidék vizei körül ily változatos tündéréletet tud teremteni, ott a jó lélekkel vegyest megjelenik a daemon is. Valóban a magyar szólásmód és mai népies hiedelem nyomán a hínárnak olyanféle mythologiai szörnyetegnek kell lenni, a minő a rómaiak Scyllá-ja és Charybdis-e volt. A hínár, vésztői öreg csősz elbeszélése szerint, vízi rém, nagyterjedelmű vízi fű, a víz vagy az áradás szokta magával hozni, a vízszinéhez közel messzire elnyúlik és kedve telik benne, ha a jószágot vagy a gyermeket a vízbe fojtja. Geografiailag lehetséges, hogy az Alföldnek régi mocsaraiban, kiszáradás előtt tömérdek és különféle hínár hatalmasodott el, hogy a vízi rém fantaziája, a vízi labyrinthus, a hínár veszedelmessége éppen az Alföldön keletkezett s ivadékról ivadékra átszármazott, azután tovább terjedt az országban. CSAPODI ISTVÁN értesít, hogy őt, gyerek korában, az anyja (Sopronvm.) gyakran ijesztette a Hínárral, a ki a fürdő gyermeket a vizbe berántja és beléfojtja, tehát mint a vízi leány, ki a gyermeket a kútba húzza. 2 Más balatonmelléki tanult embertől hallottam, a ki bizonyára soha nem látott hínárt, hogy a hínártól a test piros és ég, mintha csalán csípdeste volna össze. íme a képzelődés rémképe ! DIÓSZEGI és FAZEKAS előtt 3 szintén mythologiai eredetnek kellett lebegni, mert ők hínárnak a Najas nevű vízi füvet (tündérhínár) nevezték, mely a classical népeknek kétségtelen mythologiai szava (vízi tündér vagy nimfa). A mythologiai szó nem ritkán szerepel mint állat vagy növény neve (. Andromeda, Adonis, Argonauta, Cyclops, Proteus stb.). A hínár mythologiai szereplését TOMPA MIHÁLY is megörökítette «Vízi liliom» czímű költeményében : «Két hatalmas tündér sajátja volt a rét: Ez birta a nádast, amaz a tő vizét.-» A nádas tündérének szép neje megszerette a tavak vízi királyát. A nő kérdésére a szárcsa megismerteti vele a vízi király vakítószép tündérpalotáját és testi szépségét s azután a szárcsa kettőjök postája lett. A nádas tündére csak azon veszi magát észre, hogy bájos neje a vizek királyával a tó fenekén eltűnik. De a hold fogytával a vízi fejedelem szépsége is fogyott s a nő máskép is csalatkozván, «Visszavágyott most a nádasba, — s ajkának Meleg sóhajtási fölfelé szállának; 1 IPOLYI, U. i. 96, 101, 575. old. 2 KANDRA i. h. 184. old. 3 Magyar Füvészkönyv 510. old.
