Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
A hínár növény földrajzi fogalma. 57 S meleg sóhajából, mely búval született, Sárga hinárvirág termett a hab felett.» 1 Erre az epedő nő vízi liliommá változott, s «Ott virít a liljom, szép hűtlen nők képe, Elnyelő haboknak csalárd mélységébe'; S kínozó emlékül a tó hulláminál, Mellette eltépett zöld fátyla uszdogál». 2 Hogy az elmondottakkal kiváltképen a hínár-kérdést óhajtottuk különböző oldalról megvilágosítani, ennek igazolására jó szándékunkon kívül még IPOLYI szavait idézzük, a melyekkel a rövidre fogott magyar mythologiai fák és füvek fejezetét, a 254. old. végzi: «legtöbb azonban még e téren is szorgalmas keresés-, vizsgálat- és feljegyzésre vár, s becsületes napszámmal kínálkozik egy jövendő derékmunkásnak». A hínár növényföldrajzi fogalma. Minthogy növényföldrajzi munkánk nincs, a hol ennek a fogalomnak meghatározását olvashatnék, s minthogy a hínárkérdés mai alakjában általában új, szószerint való jelentésének értelmezésére szótáraink magyarázatát kell figyelemre méltatnunk. CZUCZOR és EOGARASI «A magyar nyelv szótára» 1586. old. a következőkép definiálják: «Mocsaras vizekben tenyésző növénynem, melynek némely fajai hosszú, vékony szálakkal lebegnek, inognak a víz szinén. Minthogy a hínár mély iszap fölött tenyészik leginkább, innét átv. ért. jelent oly bajt, melyből nehéz kivergődni.» Ez a közélet hínárja. «Szorosabb ért. növényosztály, melynek termékenyítő jegyei ismeretlenek, 3 s a melynek gyökere, törzse és levele egy darabnak látszik (Algae).» CZUCZOR és FOGARASI szótárában még azt is olvassuk, hogy a hinárt 1559-iki levél említi. «Az henar elborullya (azaz borítja), mygh az teby oda futtnak, adyglan megh holt az wízben.» (SZALAY ÁGOSTON, «Négyszáz magyar levél a XVI. századból» 330. old.) 1 RÖMER i. h. 1340-ből jegyzi fel. MOLNÁR ALBERT «Dictiones Hungaricae»-jának (1611), PÁRIZ PÁPAI «Dictionarium Hungarico-latinum»-ának 134., valamint KRESZNERICS «Magyar Szótár»-ának 239. oldalán is, a hínár = alga, tehát a mint CZUCZOR és FOGARASI utóbbi meghatározása szól. Hínáros — algosus. DiószEGi-ék hínárja a Naias. Ez azonban törékenyszárú s hosszúra nem bír nyújtózkodni. BALLAGI MóR-nak «A magyar nyelv teljes szótára» 568. oldalán a következőt olvassuk: «Állóvizekben tenyésző növény, melynek hosszú indái a vízben előhaladást akadályozzák, innét átv ért. baj, melyből kigázolni nehéz». 1 Ez a sárga hínár-virág az Utricularia fajai. Hínáros rence DIÓSZEGI: Magyar Füvészkönyv 357. old. 2 Szinte hínárszerű moszatok (békanyál, tiszapamut). 3 Helyesebben mondva, szabad szemmel nem láthatók. Az utóbbi definitiója az algáknak általában nagyon gyarló. 4 Magyar Leveles Tár, kiadja a Magyar Tudományos Akadémia történelmi bizottsága. Pest, 1861. első kötet.
