Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
48 A Balaton vizének és partmellékének növénygeografíája. A vízi és parti növényeknek a száma se olyan sok, mint a szárazföldié, ezenkívül ezek a fajok is nagyon elszóródnak, úgy hogy egy-egy vízben kevés nő belőlök, s inkább ez a kevés nagy seregével bujálkodik benne. így pl. a Nagy-Balatonban a kétféle hínáron kívül alig van más számba vehető fű, a Velenczei-, Palicsi- és Plitvicai-tó vize csaknem füvetlen. A grobniki Jezerában Ranunculus aquatilis var. pellituson, Potamogeton natans-ox\, P. crispus-ow, Zannichcllia pedicellatá-w és Ccratophyllum demersum-oxx kívül alig van más, sőt a Tátra tavainak vize is csaknem füvetlen. A vízi növényzet, a földség különböző helyén elszórva, külön-külön flóraterületet nem alkot. A víz, mint a tenger, természetes flórákat szorosan elkülöníthet egymástól, de a tenger területének 27-féle virágzó növényéből külön flórákat nem alkothatunk. A víz, a növényzetét tekintve, inkább sajátságos termőhely, geográfiái és florisztikai tagosulás nélkül. Inkább mint más téranyag növényzetét, egész külön kellene tárgyalni. Csak a vízi növényzet királynőit, vagy akár a mythologia szerint isteni jelenségeit tekintve, a Nymphaeaceák meg a Nelumbiaceák csodálatos és az ember művelődésébe élénken belejátszó fajai: a tündérrózsa, a habrózsa, lótuszvirág, Victoria a helyett, hogy összefüggő flóraterületet alkotnának, Európában, Ázsiában, Afrikában és Amerikában messzire elszakadnak egymástól s külön eltérő flóraterületek termőhelyeinek bámulatba ejtő vezérnövényei. A korlátoltabb-számú vízi- és a végtelen számú szárazföldi növények különböző tudományos szerepét már ebből is megérthetjük. A Balaton vizének és nedves partmellékének növényzete tehát Európa vizeiétői és vizenyős partszéleétől tetemesen nem különbözik, inkább csak némely faj jelenléte vagy hiánya szabja meg a nem nagy különbséget. Vízben a hínár, a parton a hosszú-, keskeny- és merev-levelű termet modellje az uralkodó. Nagy színtarkaság nincs sehol. Ellenben a Balaton északi és déli partjának szárazi növényzete is tetemesen különböző, a bakonyi part sziklás helyeinek növényzete pedig, tudományosan tekintve, összefüggő egész, melyet teljesen hasonló szövetkezésével sehol, többé-kevésbbé eltérő vegyülettel azonban hazánknak egykorú és egyminőségű szikláin, pl. Buda vidékén, de másutt sehol sem szemlélhetünk. A szárazon, a szilárd talajon a növény életföltételei ősidők óta egészen mások, mint a most hullámzó Balatonban. Az is bizonyos, hogy a tómellék növényzete régibb epochák óta virul, mint a diluvium idején támadt Balaton vizében élő. A vízben, víz körül, a szárazon és hegyen a növény életkelléke és megélhetése és más körülménye, a levegő, a víz meg a talaj részecskék összetartása szerint, ma is merőben különböző lévén, külön fogjuk ismertetni: 1. a tó vizének edényes növényzetét, 2. a vízjárta partmellék vegetatióját és 3. a száraz partmellék, a környező halomvidék és hegység flóráját.
