Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
A Balaton vizének virágzó füvei. 49 III. FEJEZET. A BALATON VIZÉNEK VIRÁGZÓ FÜVEI. A Balaton vize a part mellékén mindenütt sekély, a szélén lábalva vagy gázolva legtöbb helyt 100—200 méternyire belé mehetünk, s a víz szélének növényzetét könnyen gyüjthetjük, és nagyjából akár a vízben vizsgálhatjuk. Annál szembetűnőbb, a tó nagyságához képest, a Balaton vizének kevés és kevésféle virágzó növényzete; edényes virágtalanja csak a part vizében van, ott is ritkaság. A Balaton vizének virágzó növényzete kurtaszárú, hullámzó (planta fluitans) vagy pedig apróbb úszó növény (planta natans). Mind a kettő leginkább a part szélére, a nádasba, vagy a nádas mellé vonul, de sem a fajának, sem az individuumának száma nem sok. Sőt ennek a kevésnek az élete is meglehetősen zavart és veszélyeztetett. A biologus leghamarább a kikötőben, a fürdő partján vizsgálná a vízi füvet vagy más növényjelenséget. A vízi fű is itt tenyészik jobban, az elkészített alkalmasabb helyen. Ámde épen ezen a helyen nincs a fű biztonságban, azért változik itt a növényzet is. A Balaton partját nyáron, virágzás idején, sokan látogatják s a fű csendes életét zavarják, gyakran meg is semmisítik. A partszéli birtokos a sekély vízből partot sajátít el, a keszthelyi Kis-Balaton maholnap kaszáló rét lesz. A mint a partot újra idomítják, a vízből foglalva bővítik, kikötővé, fürdővé, itatóvá, mosóhelylyé stb. alakítják, a füve rendesen áldozatul esik. 1891. nyarán, Keszthely partján még Naias marina, Ceratophyllum, Char a stb. nőtt, ma a sírján sétatér, a Hullám- meg a Balaton-íogadó emelkedik. A siófoki és földvári szép parti sétahely is sok szép növény temetője fölött készült. A füredi alsó parkban más-földségi növény díszlik az eredeti vízparti fű helyén. így pusztítja az ember a természetieket, nem is tudnánk könnyen átgondolni, mennyi növény megyen így veszendőbe. És kivált a nádtalan partszélen, a hullámverés miatt is, még tovább fog pusztulni. A tó nyilt vizében, általában a Balatonban, se kisebb, se nagyobb fás növény meg nem terem. Nincs állandóan a fenekén maradó virágzó növénye sem. Mindegyik itt élő virágzó növénynek életkelléke, hogy legalább virágzásakor termékenyülő szervével a víz színére emelkedjék. Ennek okáért a szárát tetemesen meg kell nyújtani, a mi a növény életének nehezebb feladata. A vízi fű a Balatonban a szárát 1—2 l( 2 méternél hosszabbra nem nagyon eresztheti meg. A még nagyobb mélységben tehát virágzó növény meg nem élhet. 2'20 méter mélységen túl a Balatonban a virágzó növényélet teljesen megszűnik. A kurtább-szárú fű vagy rég elpusztult, vagy a part sekélyebb vizébe szorult. A Balatonnak növényzeti sajátsága tehát inkább a part mellékén s a nem nagy mélységben van. A part szélétől bentebb, mintegy két méter mélységig, a növényzet élete korlátolt; csak kétféle virágzó fű hosszú szára himbálódzik ott. Ez a balatoni hínár, oly különösebb vízí fű, a mely vékony s hosszú szárával sajátságos módon tud a mélyebb víz természetéhez alkalmazkodni. A míg a víz jóval nagyobb volt, ez a fű is alig élhetett benne, lehet más növényzete volt. A mint a mélység és más körülmény változik, úgy győzedelmeskedik benne a régi pusztulásával más növény. A szárazföldön a növény életének sokkal többféle lehetőség, állandóság és kényeA Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. II. köt. 2. szakasz. 4
