Dejtéri Borbás Vince: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei II. kötet - A Balaton tónak és partjainak biologiája. 2. rész: A Balaton flórája. 2. szakasz: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1900)
1. rész. A Balaton növényzete általában
46 A vízi növény kitelelése. elején már teljes erejéből virágozhatik, szára elején újabb leveleit teljesen kifejlesztvén. A Nuphar luteum-wdk kitelelt lombját 1882. április elején Körmend és Csákány közt, valamint Molnári és Vasvár körül is láttam a vízszinen. 1 Nem volt megrongálva, de jobban sárgállott, mint nyáron. A kitelelt levéllel hamarább megkezdheti tavaszi életmódját, ujabb leveleket hajt s a Balatonnál már május elején virágozhatik (1894). A Nymphaea Lotus L. (N. thermalis DG) levele a budai Lukácsfürdő tavában télen is a víz szinén zöldellik, mert a víz nem fagy be. Nyáron a víz szinén sütkérező levél (folium apricans sive natans; Nymphaea-GraSszRC), a külsejét tekintve, a télizöld levélhez különben nagyon hasonló. Némelyik vízi növénynek nem az egész teste telel ki a vízben, hanem csak kisebb-nagyobb darabja, kivált a megifjodása, a fenék íöldjében terjedő tőkéje, gumója, a tőrügye ( Polygonum amphibium var. fluitans, Potamogeton fluitans, Marsilea quadrifolia), sarj?, hajtása, az anyatestről leváló telelő rügye (hibcrnaculum), vagy a magva, az anyatest nagyobb része pedig a lehültebb vízben elpusztul. Gyakran láthatni, hogy őszkor a Potamogeton perfoliatus-náV sarjas darabja egy ideig a víz szinén úszik, azután a Balaton fenekére lesüllyed, mint vízi rét telel ki ott s csak esztendőre nő fel és bukkan a víz színére. Az idei meg a jövő fejlődést őszönként az új hajtás kapcsolja össze s őszkor sarjadzó, azután kitelelő kétnyáréltű fű módjára végtelen sorozata ismétlődik a vízi vegetatió ivadékának. A Salvinia natans egynyáréltű, ilyennek mondják a Naias fajait is, de a N. marina, SCHENCK, 2 szerint többnyáréltű. A Potamogeton perfoliatus sarja hosszú czikken az anyafűtől el is távolodik, róla könnyen letörik s mint külön sarj vagy fiatal növény külön is átzöldcli a fenéken a telet (21. ábra). Az a körülmény, hogy a Balaton feneke be nem fagy, megmagyarázza, hogy az oda leereszkedő növény vagy a csírája zölden átpihenheti a téli időt, a míg a tavaszi ébredés meg nem kezdődik. A vízi növény tehát, a kitelelést tekintve, előnyben van a szárazföldi fölött, nem kénytelen télen elpusztulni s a tél ellen nagyon védekezni, ezért kemény rügypikkelyre sincs szüksége. Vízben tehát nincs őszi lombhullás és tavaszi belombosodás. Az életfolyamatnak nagyobb folytonossága van, mint a száraz földön, sem a nyár forrósága, sem a tél keménysége nem akasztja meg nagy mértékben a vegetatió életfolyását. 11. FEJEZET. A BALATON VIZÉNEK ÉS PARTMELLÉKÉNEK NÖVÉNYGEOGRAFIÁJA. Vízben és szárazon a növény megélhetésének lehetősége egészen más. — A Balaton vize, a nedvesebb partmelléke meg a hegysége tehát, a növényzetét tekintve, nagyon ellentétes. A víz mélysége se alkalmas minden növénynek, sőt bizonyos mélységben vagy még csak sajátos-szervezetű növény él, vagy a virágzó 1 Vasvárm. növénygeogr. 10—11. old. , 2 Die Biologie der Wassergewächse. 38. old.
